Középkori csontvázakban kutatják a fekete halál nyomait
2012. szeptember 10. 18:29
A Dél-karoliniai Egyetem egyik régésze idén nyáron középkori csontvázak százait vizsgálta meg, hogy új megvilágításba helyezze a pestis természetét. A kutató 2003 óta tanulmányozza a fekete halálnak is nevezett gyilkos járványt, amely Európa lakosságának 30 százalékát ölte meg 1347 és 1351 között. Ezen leletek bebizonyíthatják, hogy a súlyos betegség részben az emberi evolúcióra, a szervezet alakítására is jelentős hatással lehetett.
Korábban
Sharon DeWitte kutatása során idén nyáron 300 olyan ember maradványaira összpontosított, akik a 11-12. században, tehát a nagy pestisjárvány előtt éltek. Összehasonlítva a járvány előtt és után élt emberek élethosszát, a kutató azt várta, hogy a pestis utáni népesség tovább élt. DeWitte kutatása a vizsgálatba bevont áldozatok halála körüli egészségi állapotra is kiterjedt.
A vizsgálatok igazolták nézetét: a fekete halál tombolása után a lakosok valóban nagyobb kort értek meg. „Sokan lépték túl az ötvenet, de a 70 év feletti kor sem volt ritka” – mondta DeWitte. „Igazán meglepődtem, mennyire drámai volt a különbség” – tette hozzá. Az előzetes eredmények a nagy pestis után élt emberek alacsonyabb halálozási kockázataira utaltak.
DeWitte két tényezőnek tulajdonítja a lakosok hosszú életét: a fekete halál szelektálta a gyenge, rossz egészségi állapotú embereket, és megemelte az életszínvonalat, amely jobb táplálkozási és lakhatási lehetőségekkel járt. Mivel rengetegen haltak meg a járványban, a túlélők – bármelyik társadalmi osztályból származtak is – több és jobb minőségű ételhez jutottak, ami pozitív hatással volt az egészségi állapotukra.
DeWitte, az amerikai College of Arts and Sciences professzora öt hetet töltött a londoni adatok gyűjtésével. Az élő szervezetet érő külső behatásoknak a csontvázakon megfigyelhető jeleiről elmondta: azon a részen lehet legjobban tetten érni az öregedés jeleit, ahol a medence két oldala találkozik. A gyermekeknél a fogak az életkor egyik legjobb mutatói, míg a nem megállapításához a medence szélességét, az állkapocs és a homlok formáját kell nézni. Ezen markerek az egészségügyi állapotot is jól tükrözik.
Az egészségügyi elváltozásokhoz a szemgödör belsejét és a koponya tetejét érdemes szemügyre venni. A szivacsszerű elváltozások olyan betegségek jelenlétét jelölik, mint a vérszegénység vagy a skorbut. A gyermekek fogain lévő vízszintes barázdák az alultápláltságot vagy egy fertőző betegséget mutatják meg. A jól látható gyermekkori jelek felnőttkorban is megmaradnak, és a szakértői szemnek megmutatják azt a kort, amikor az egészségügyi zavarok bekövetkeztek.
A londoni kutatást követően az adatok Santa Fébe kerülnek, ahol a School for Advanced Research fogja azokat kielemezni. DeWitte azt tervezi, hogy jövő nyáron visszatér Londonba, s a spitalfieldsi temető 1990-es években feltárt tömegsírjait fogja kutatni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
