Bizonyított az egyiptomi Óbirodalom végét jelentő természeti csapás
2012. augusztus 22. 08:42
Pollent és szenet találtak a Nílus deltájának egyes rétegeiben, a maradványok többek között egy 4200 éve, az egyiptomi Óbirodalom végén bekövetkezett hatalmas szárazságról árulkodnak.
Korábban
„Az emberiség régóta küzd a klímaváltozás ellen” – szögezte le Christopher Bernhardt, a U.S. Geological Survey kutatója, a projekt egyik vezetője. „A többi kutatáshoz hasonlóan a mostani geológiailag is alátámasztja, hogy a társadalmak fejlődése néha elválaszthatatlan a klíma változékonyságával – legyen szó egy évtizedről vagy ezer évről” – fűzte hozzá.
„Még az ókori nagy piramisépítők is elbuktak, mivel nem tudtak választ adni a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy a víz volt Egyiptom Achilles-sarka – ahogyan ma is az, a Földnek ugyanis hétmilliárd szomjas embert kell ellátnia” – fejtette ki Marcia McNutt, az USGS igazgatója.
A kutatók a Nílus-deltájából gyűjtöttek hétezer évestől kezdve egészen a modern időkig bezárólag pollen- és szénmintákat, hogy megtudják, milyen fizikai folyamatok mentek végbe az egyiptomi történelem során. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a pollenek mennyire tükrözik a történelmi feljegyzésekben említett és régészeti leletek által tanúsított nagy ókori szárazságok nyomait. A szénmaradványok megvizsgálása azért volt fontos, mivel a száraz periódusokat gyakrak tűzvészek kísérték.
A Geology júliusi számában közölt tanulmányból kiderül, hogy hat- és háromezer évvel ezelőtt négy alkalommal csökkent a vizenyős területek pollenjeinek aránya, míg a széné nőtt. A négy közül kiemelkedik az a száraz periódus, amely 4200 éve tombolt, s amelynek komoly társadalmi következményei voltak. Az éhínség volt az egyik, ami az egyiptomi Óbirodalom sorsát megpecsételte, de a Közel-Kelet többi kultúrájának életére is nagy hatással volt.

A kutatás egy ötezer évvel ezelőtt történt szárazságra is rámutatott, amikor Alsó-és Felső-Egyiptomot egyesítették, Uruk (Irak) pedig összeomlott. A másikra háromezer évvel ezelőtt került sor a Mediterráneum keleti felén; ebben az időben bukott el az ugariti királyság, miközben Babilonban és a mai Szíria területén egyre több és több áldozatot szedtek az éhínségek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


pápaság
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát?
- Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért
- Gyermekei segítségével épített dinasztiát VI. Sándor pápa
- Nem engedélyezte válását, szakította a katolikus egyházzal VIII. Henrik
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma
- Másodjára már szőrcsuha helyett vaspáncélba öltözve zarándokolt el IV. Gergely pápához IV. Henrik
- Hét híres jóslat
- 10 tény a pápaság történetéből
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap