Sokáig csak vásári kellék volt a nevetőgáz

A dinitrogén-oxidot Joseph Priestley fedezte fel az 1700-as évek végén. A dinitrogén-oxid megfelelő adagolásban, oxigénnel keverve eufórikus állapotot okoz, altatógázként is használják. Köznapi nevén kéjgáz és nevetőgáz névvel is illetik épp e hatása miatt. Egyes emberek az eufórikus állapot előidézésére az élelmiszeripari célú háztartási habpatronból nyert gázt fogyasztják. Ennek gyakori eszköze a folyadéktól mentes, üres habszifon.

A jelzett korszakban – és még legalább száz évig – az emberek pokoli fájdalmat éreztek a műtétek alkalmával, mivel gyakorlatilag semmilyen fájdalomcsillapító nem állt az orvosok rendelkezésére. S hogy miért nem alkalmazták az oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával pedig érzéstelenítésre használt gázt? A nevetőgáz másfél évszázadon át kizárólag nem orvosi célokat szolgált, hanem – ahogyan azt neve és az alábbi plakát is mutatja – a közönség szórakoztatása miatt használták.

Amikor 1772-ben Priestley sorozatos kísérletezések után előállította a dinitrogén-oxidot, saját magán tesztelve a vegyületet, fájdalommentes, bohókás érzés kerítette hatalmába. Néhány évtizeddel később Humphry Davy kémikus ugyanezt érezte, majd egy olyan gépezet megalkotása felett bábáskodott, amely nagy mennyiségben gyártott a kémiai vegyületből.

Az 1830-as években nagy üzleti lehetőséget szimatolt a dologban, ezért az elsősorban a Colt 45-ről ismert Samuel Colt egész Kanadát és az Egyesült Államokat bejárta, s – 25 centet kérve a felnőttektől és tízet a gyermekektől – dinitrogén-oxidot árult a várostereken. Az emberek fizettek, a nép nevetett – így mindenki jól járt.

De legfőképpen azokon nevettek, akik a színtelen, nem gyúlékony, kellemes édeskés ízű és szagú gáz orvosi célokra való felhasználását hirdették. 1844-ben egy fogorvos, Horace Wells meglepődve vette észre, hogy az egyik gázt szívott, majd egy padban elbukó, csúnya sérülés elé néző férfin a fájdalom legapróbb jelei sem mutatkoztak. Wells rádöbbent, hogy a gázt érzéstelenítésre lehet használni, s felfedezésével meg sem állt a Harvard Medical Schoolig, ahol nagy közönség előtt mutatta be, hogy a foghúzással járó pokoli kínok már a múlté.

Az áttörő eredmények ellenére két évtizedet kellett várni, hogy a dinitrogén-oxid jótékony hatását újfent „közönség” előtt bizonyítsák, s még néhány dekádot, hogy a kezelés széles körben elterjedjen. A gáz ma sokadvirágzását éli: a belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. De van árnyoldala is: a Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak ugyanis üvegházhatása van, azaz növeli a globális felmelegedést.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán