2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bányai László

2012. június 29. 16:29

Körösbánya, 1907. november 17. – Bukarest, 1981. június 3.

Az eredetileg Baumgarten családi néven született Bányai László a Hunyad megyei Körösbányán látta meg a napvilágot egy bányász családban. A gyulafehérvári gimnázium elvégzése után Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd a franciaországi Grenoble városában és Párizsban folytatta. Felsőoktatási tanulmányainak elvégzése után 1930 és 1933 között Csíkszeredán középiskolai tanárnak állt.

Az időközben a marxista szemlélethez egyre szorosabban kötődő Bányai franciaországi egyetemi tartózkodása idején több magyar lapnak is írt verseket. Műveit leközölte a Vasárnapi Újság, a Jóbarát és az Erdélyi Fiatalok is, továbbá tanulmányai jelentek meg az erdélyi és az európai műveltség kapcsolatáról.

1933-ban belépett a Román Kommunista Párt által irányított Falvak Népe radikális parasztlaphoz, ősszel azonban letartóztatták kommunista tevékenysége miatt, s elbocsátották tanári állásából. 1934-ben elvette volt kolléganőjét, Gerő Margitot, s együtt vettek részt az antifasiszta mozgalmakban. A MADOSZ (Magyar Dolgozók Szövetsége) politikai tömegszervezet központi titkára volt Kolozsváron, majd Brassóban és Temesváron illegális pártaktivista.

Műveiben a magyarság és a románság közös Hitler ellenes fellépését kezdeményezte. Elvetette a nacionalizmust, s a két nép közös hagyományaira helyezte a hangsúlyt, a közös szocialista haza építésére buzdított. 1945 után a Magyar Népi Szövetség végrehajtó bizottsági tagja, majd részt vett a kommunista hatalomátváltási folyamatban is. 1952 és 1956 között a Bolyai Tudományegyetem rektora, 1959 és 1966 között pedig a bukaresti Történeti Intézet aligazgatója. 1970-ben a Romániai Szocialista Köztársaság Akadémiájának levelező tagjává választotta.

Főbb művei:

• A magyarság a Dunavölgyében (Kolozsvár, 1938)
• Harminc év. Jegyzetek a romániai magyarság útjáról (1949)
• Együtt élünk, együtt építünk (cikkek, tanulmányok, 1957)
• Tavaszi szél (versek, 1958)
• Közös sors – testvéri hagyományok (1973. Románul 1971, franciául 1972)
• Kitárul a világ (Önéletrajzi jegyzetek, 1978)
• Válaszúton (Önéletrajzi jegyzetek, 1980)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár