Festetics-hajók a Balatonon
2012. június 28. 12:31
A 18. század végén a Festetics család nemcsak révészhajókat, vagyis kompokat üzemeltetet a Balatonon, hanem vitorlásokat is. Az 1790-es években Festetics György (1755-1819) kezdett nagyszabású hajóépítésbe. Ekkor került Bori Antal (1764-1835) trieszti „tanult hajós-mester” Fenékpusztára (ma Keszthely külterülete), és olasz hajóácsokkal hajóépítő üzemet hozott létre.
Korábban
A balatoni sószállítás és a Főnix
A Balaton első nagy teherszállító vitorlását, a Kristóf nevű hajót 1753-ban bocsátották vízre. A „sóhajó”, vagyis a sószállító gálya szélcsend idején evezővel is haladhatott, Balatonkeneséről szállította a sót Keszthelyre, visszafelé pedig fát, bort és egyéb termékeket vitt. Az 1790-es években Festetics György (1755-1819) kezdett nagyszabású hajóépítésbe. Ekkor került Bori Antal (1764-1835) trieszti „tanult hajós-mester” Fenékpusztára (ma Keszthely külterülete), és olasz hajóácsokkal hajóépítő üzemet hozott létre.
A legnagyobb balatoni vitorlást, a sószállító Főnixet feltehetően Sebestyén Sámuel uradalmi mérnök tervezte, és ő állította össze a költségvetést is 1796 januárjában. Sebestyén Rajzolatja a 1796-dik eszt. Keszthelyen építendő hajónak című tervét csak a szakirodalomból ismerjük, a Magyar Országos Levéltár tervtárában Bori Antal kétárbocosokról rajzolt tervváltozatait őrzik. A Directoratus ülésjegyzőkönyvei szerint egy modellt is készítettek a Főnixről, melyet 1797 végén helyeztek el a Festetics család könyvtárában.
A Főnix 1796-ban Bori irányításával épült, 1797. július 15-én került vízre. Egy 1798. augusztus 7-én kelt, a szakirodalomból ismert hajóleltár szerint a Főnix 16 öl hosszú, 3 öl széles, kétárbocos, 16 evezős hajó volt. Nevét Takáts József (1767-1821) írótól, Festetics László nevelőjétől kapta, aki egyik versében a hajót az újjáéledő főnixhez hasonlította, arra utalva, hogy a Kristóf hajó részeinek felhasználásával készült. Gyakran maga Bori kormányozta a hajót, melyet nem csak teherszállításra, hanem személyszállításra is használtak, fedélzetén ünnepségeket, vendégségeket is tartottak.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Kétárbocos vitorlás (1800 k.)
Arra vonatkozóan, hogy meddig járt a Főnix – melyet a források gyakran „Sós hajó”, „Sós öreg hajó”, „Nagy hajó” és „Gálya” néven említenek – a keszthelyi uradalom leltáraiban és az 1792-ben létrehozott Directoratusnak, a Festetics birtok központi igazgatási szervének az ülésjegyzőkönyveiben (P 279) találunk – olykor ellentmondásos – adatokat. Az utóbbiban feljegyezték a levelek beérkezési idejét, röviden a tartalmát és a meghozott határozatokat, sajnos a levelek többnyire nincsenek meg. Az ülésjegyzőkönyvek alapján az „uj gályás hajó”, a Jozefina – mely kisebb volt az előzőnél – 1813 tavaszán már épült, májusban már „a Jospehina Nagyhajó imitt amott meg szurkoltatott”. A keszthelyi új majori ispányságban első augusztusban talált eszközöknek, szerszámoknak inventáriuma az 1815. esztendőben című leltár a „sájkás eszközök Fenékbe” Szűcs Antalnál rovatában már csak a „Só hajó Joseffina” szerepel, ezen kívül a „révész eszköz Fenékben Porkolábnál” rovatban még négy révészhajó található.
Ugyanakkor Festetics György fiáról, László (1785-1846) 1820. augusztus 7-én arról rendelkezett, hogy a „Josephina nevü ujj hajóhoz szükséges” fák a következő télen vágattassanak ki, a „Josephina hajó Schooner formára Bori hajósmester által rajzoltasson meg”, és „mivel a mostani nagy hajó esztendőre el-bontatik, annak jobb fáibul egy átaljáró hajó [komp] készítessen”. Viszont Az udvari eszközök inventáriumának 1-ső része pro 1820-21 című leltárkönyvben a György nevű hajó található, valamint a Heléna nevezetű kutter.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban](/ih0Ax/label/.cut-640x400/763.jpg)
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/06bf7265fb82f6f16cbcad00608086f4.jpg)