Megoldották a római kor egyik nagy rejtélyét

Norvég kutatók szíriai kollégáikkal immáron négy éve próbálnak választ adni ezekre a kérdésekre. „A kutatási eredmények új betekintést és megközelítési módot adtak Palmüra történetének megismerésére” – mondta Jørgen Christian Meyer, projektvezető, a Bergeni Egyetem professzora. A munkákat a Norvég Kutatási Tanács támogatja.

A főként bergeni tudósokból álló csapat új nézőpontból közelítette meg a problémát: maga a város kutatása helyett a Palmürától északra fekvő hatalmas kiterjedésű földterületet kezdték el vizsgálni. A kutatók a Palmürai Múzeum munkatársaival együtt műholdfelvételek segítségével a földfelszínen talált ősi maradványokat katalogizálták. „Ezt az utat követve – magyarázza Meyer professzor – képesek leszünk egy teljesebb képet adni a várost körülvevő területekről is.” A csapat számos római kori, már elfeledett falvat fedezett újra fel. Azonban Palmüra rejtélyének kulcsa a településeken fellelhető víztározórendszer volt.

Meyer professzor munkatársaival rádöbbent, hogy amit eddig kutattak, az nem egy sivatag volt, hanem egy száraz sztyeppe, tele földalatti gyökerekkel. Az esővíz időszakos folyók és patakok medrében gyűlt össze, amit az arabok „wadi”-nak neveznek. A régészek bizonyítékokat találtak arra nézve, hogy az ókori Palmüra és a közeli falvak lakosai az esővizet gátak és ciszternák segítségével gyűjtötték össze. Mindez lehetővé tette a környező települések számára a növénytermesztést, és ezáltal a nagyváros élelmiszerrel való ellátását, a rendszer ráadásul aszály esetén is védelmet nyújtott.

Palmüra fekvése politikai okból is jelentős volt. Fontos keleti-nyugati kereskedelmi útvonalak mentén feküdt, tőle északra húzódott az Eufrátesz, amelyet bár nem a rómaiak ellenőriztek, elengedhetetlennek számított a keleti kereskedelem során. A várostól keletre perzsák éltek. A helyi hatóságok így nagy vagyonra tehettek szert pusztán a város elhelyezkedéséből fakadóan. „A palmürai kereskedők, kihasználva városuk egyedülállóan kedvező fekvését, átfogó kereskedelmi hálózatot építettek ki” – mondja a professzor, hozzátéve: „ez megmagyarázza a város jólétét.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Munkásai keresztnevén szólíthatták a farmernadrág atyját, Levi Strausst
• Kádár és Tito feleségei is Rotschild Klára szalonjában szabatták ruhájukat
• Haláláig lelkes magyar patrióta volt a „spekulánsok guruja”
• Közkincsnek szánta, így sosem szabadalmaztatta a számítógépet Neumann János
• Sokan tartották „szentségtörőnek” Szerb Antal korszakalkotó irodalomtörténeti munkáit
• Sem a holokauszt, sem az idő nem állíthatta meg Keleti Ágnest
• Heringhalász, sztepptáncos és gobelinkereskedő is volt Rejtő Jenő
• Amikor betört kirakatok és szertehulló üvegszilánkok szegélyezték a német utakat
• Öngyilkosságba hajszolta magát a munkával a magyar nehézipart beindító Ganz Ábrahám