Londoni olimpia másodszor - 1948
2012. június 18. 16:30 MTI
A brit főváros - egyáltalán nem akaratán kívül, hiszen többször is jelentkeznie kellett a sportdiplomáciai diadal érdekében - különleges világcsúcsot állított fel már jóval az előtt, hogy július 27-én elkezdődik az augusztus 12-ig tartó, sorszáma szerint XXX. nyári olimpia. Az tudniillik korábban még egyetlen metropolisznak sem sikerült, hogy három ilyen sportolói csúcstalálkozónak is otthont adjon. London 1908 és 1948 után fogadhatja 2012 nyarán újfent a földkerekség legkiválóbb versenyzőit a négyévenkénti összejövetelek idei színhelyén.
Békés olimpia háborús maradványokkal
Négy évtizedet kellett várniuk a briteknek, hogy ismételten nyári ötkarikás játékoknak adhassanak otthont, bár igazság szerint az élet kényszerítette ki a kerek számot. Merthogy Londonnak eredendően az 1944-es olimpia "jutott" volna, ám az - akárcsak a négy esztendővel korábbi is - a második világháború miatt elmaradt.
A világégést követő három békeesztendő elmúltával, 1948-ban azonban végül mégiscsak a brit fővárosban kerülhetett sor a XIV. nyári olimpiára, bár a sorszám közben kettővel "ugrott", miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megtartotta az eredeti besorolást úgy, mintha a 40-es és a 44-es sportolói csúcstalálkozó is lezajlott volna.
Az első londonival összevetve persze jóval grandiózusabb esemény következett, amely azonban magában hordta a háborús időszak súlyos következményeit, mindenekelőtt a szegénységet. A játékok idején is folyt még a romeltakarítás, a bombázások nyomainak eltüntetése. Nem jutott pénz például olimpiai falu építésére sem, és a versenyzőket vagy kaszárnyákban, vagy - és ez jobbára a női "részlegre" vonatkozott - iskolai kollégiumokban helyezték el. Innen kellett, mivel a szállítás és közlekedés sem működött gond nélkül, olykor órákig tartó várakozás után a versenyszínhelyekre eljutniuk az érintetteknek. Mivel a briteknél még ekkor is jegyrendszer volt érvényben, számos csapat ennivalót is magával vitt.
A megnyitót a már akkor is híres Wembley-stadionban rendezték, és akárcsak négy évtizeddel korábban, 1948-ban is a brit uralkodó engedte útjára hivatalosan a játékokat. Jelesül VI. György király mondta ki a bűvös szavakat: "Az olimpiát megnyitom!".
A közel 90 ezer néző előtt sorra került ceremónián - amelynek részeként hétezer galambot röptettek magasba és huszonegy ágyúlövés is eldördült - ott volt a magyar csapat is, a háborús szerep sportbeli következményeként ugyanakkor Németországot és Japánt nem hívták meg Londonba, ahol ekkor még csupán megfigyelői státuszban voltak jelen a későbbi olimpiákon oly eredményes Szovjetunió delegáltjai.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
Középkor
- A világ legrégebbi bombáját találták meg Kínában
- Honnan származik a tortából előbújó táncosnő ötlete?
- Rangjuktól függetlenül személyesen is ítélkezett alattvalói pereiben Szent Lajos
- A szakértő szerint sértetlenül átvészelte a tüzet a Notre-Dame orgonája
- Megkezdődött a Notre-Dame leégett tetejének befedése
- Egy középkori porcelánmanufaktúra maradványait tárták fel Kínában
- Anglia „újra feltalált” sárkányölő védőszentje, Szent György
- Értékes műtárggyal bővült a diósgyőri vár gyűjteménye
- A Notre-Dame festményei is megmenekültek
- Előkerült Anthony Burgess Gépnarancs című regényének eddig ismeretlen folytatása 13:25
- Papnak szánták, de kereskedő, titkosügynök és író lett Daniel Defoe 12:46
- Az Egyesült Államokban ellopott 400 éves Biblia került elő Hollandiában 11:48
- A történelem első terrorbombázását követték el a németek Guernicában 10:59
- A világ legrégebbi bombáját találták meg Kínában 10:07
- Honnan származik a tortából előbújó táncosnő ötlete? 08:52
- Egy méhraj állította meg Német Kelet-Afrika brit invázióját 1914-ben tegnap
- Elhunyt Richard Wagner német zeneszerző utolsó élő unokája tegnap
Múlt-kor Digitális Akadémia
