A pixelek igézetén túl
A Mafot megújuló honlapján (www.mafot.hu) a kolozsvári fotográfus, feltaláló és szakíró, Veress Ferenc portréja is helyet kapott; a míves fotókerámia-portré alatt Veress 1882-ben indított lapjából– a Fényképészeti Lapokból – idéztünk. „Be kell hatolnunk a photographia lényegébe, érteni kell annak százféle fogását, apró részleteit, kicsinek látszó, de mégis rendkívül fontos pontjait, a jelenségeket s ezeknek okait, az egyes eljárások minőségét, stb.”
A százféle fogás ismeretének igénye, de legalábbis a fényképezés ügyének előmozdítása mellett mindezt ráadásul meg is kívánjuk osztani. Mit jelent ez? Intenzív szakmán belüli kommunikációt és a szélesebb nyilvánosság megteremtését.
A Magyar Fotótörténeti Társaság létrejöttét – alapítói szerint – 2007 nyarán mindenekelőtt az indokolta, hogy „az elmúlt évek során egyre több közgyűjteményben foglalkoznak fotótörténeti kutatással, ugyanakkor nincs olyan intézmény, amely lehetővé tenné a fotómuzeológiával, fotótörténettel és fotókultúrával foglalkozó szakemberek számára a kapcsolattartást, a közös szakmai álláspont kimunkálását. A Társaság legfőbb céljának tekinti, hogy a védendő kulturális javak sorában a fotográfiák számára is biztosítsa a történeti fontosságuknak megfelelő helyet.”
Az alapítók – múzeológusok, történészek, esztéták – érzékelvén, hogy a fotográfia korszakváltása zajlik (az átállás az ezüstalapú, hagyományos technikáról a digitálisra), mindenekelőtt szakmai fórumot kivántak teremteni a virtuális adatbázisok építése, működtetése, közzététele során hasonló problémákkal szembesülő archívumoknak.
Első, fontos lépésként alakulásának évében az „El nem veszett, de megtalált képek” című kiállításához kapcsolódóan a Társaság fotótörténeti konferenciát szervezett az Egyetemi Könyvtárban. A tanácskozás témája – Roger Fenton, skót fotográfus (1819-1869) életművének örvén – néhány hazai alkotó munkásságán keresztül a korszak honi fotótörténetének bemutatása volt. Az előadások szerkesztett változata felkerült a Mafot honlapjára is.
Emellett kezdetét vette a vidéki fotógyűjtemények feltárására, fotókincseinek felmérésére indított – NKA támogatással folytatott – kutatás is, amelynek első fejezete tavaly zárult. A kutatás során nemcsak betekintést nyertek a hazai fotógyűjtemények állapotába, „de számos lappangó kincsre is leltek a tagságból verbuválódott kutatók.” Az eredmények egyre bővülő adatbázisba kerültek, előkészületben van egy cikksorozat is. A projekt soron következő, második részének lezárása után pedig nagyszabású kiállításon mutatnánk be Kárpát-medence eddig kevéssé ismert magyar fotográfiai emlékeit.
A már meglevő eredmények közül ki kell emelnünk az egyes gyűjteményekhez köthető, a fővárosi és vidéki múzeumi kiadványokban, tanulmánykötetekben, folyóiratokban és szaklapokban eddig megjelent fotótörténeti és elméleti publikációk összegzését. A hazai fotótörténet ily módon először összeállított – és interneten elérhető – bibliográfiáját Molnár Márta, a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárosa készítette közgyűjteményi évkönyvek, könyvsorozatok, folyóiratok, szakfolyóiratok és társadalomtudományi periodikák, hírlapok alapján.
A Mafot első elnöksége összességében intenzív, termékeny időszakot tudhat maga mögött, hiszen megteremtette egy szakmai szervezet létezésének kereteit.
A 2012 januárjában megválasztott új tisztségviselők (Szarka Klára elnök, Munkácsy Gyula, alelnök és Fisli Éva főtitkár) egyik legfontosabb feladatuknak már az intenzív online jelenlétet tették meg.
Miért fizessen elő?
Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
