A Mafot megújuló honlapján (www.mafot.hu) a kolozsvári fotográfus, feltaláló és szakíró, Veress Ferenc portréja is helyet kapott; a míves fotókerámia-portré alatt Veress 1882-ben indított lapjából– a Fényképészeti Lapokból – idéztünk. „Be kell hatolnunk a photographia lényegébe, érteni kell annak százféle fogását, apró részleteit, kicsinek látszó, de mégis rendkívül fontos pontjait, a jelenségeket s ezeknek okait, az egyes eljárások minőségét, stb.”

A százféle fogás ismeretének igénye, de legalábbis a fényképezés ügyének előmozdítása mellett mindezt ráadásul meg is kívánjuk osztani. Mit jelent ez? Intenzív szakmán belüli kommunikációt és a szélesebb nyilvánosság megteremtését.

A Magyar Fotótörténeti Társaság létrejöttét – alapítói szerint – 2007 nyarán mindenekelőtt az indokolta, hogy „az elmúlt évek során egyre több közgyűjteményben foglalkoznak fotótörténeti kutatással, ugyanakkor nincs olyan intézmény, amely lehetővé tenné a fotómuzeológiával, fotótörténettel és fotókultúrával foglalkozó szakemberek számára a kapcsolattartást, a közös szakmai álláspont kimunkálását. A Társaság legfőbb céljának tekinti, hogy a védendő kulturális javak sorában a fotográfiák számára is biztosítsa a történeti fontosságuknak megfelelő helyet.”
Az alapítók – múzeológusok, történészek, esztéták – érzékelvén, hogy a fotográfia korszakváltása zajlik (az átállás az ezüstalapú, hagyományos technikáról a digitálisra), mindenekelőtt szakmai fórumot kivántak teremteni a virtuális adatbázisok építése, működtetése, közzététele során hasonló problémákkal szembesülő archívumoknak.

Első, fontos lépésként alakulásának évében az „El nem veszett, de megtalált képek” című kiállításához kapcsolódóan a Társaság fotótörténeti konferenciát szervezett az Egyetemi Könyvtárban. A tanácskozás témája – Roger Fenton, skót fotográfus (1819-1869) életművének örvén – néhány hazai alkotó munkásságán keresztül a korszak honi fotótörténetének bemutatása volt. Az előadások szerkesztett változata felkerült a Mafot honlapjára is.
Emellett kezdetét vette a vidéki fotógyűjtemények feltárására, fotókincseinek felmérésére indított – NKA támogatással folytatott – kutatás is, amelynek első fejezete tavaly zárult. A kutatás során nemcsak betekintést nyertek a hazai fotógyűjtemények állapotába, „de számos lappangó kincsre is leltek a tagságból verbuválódott kutatók.” Az eredmények egyre bővülő adatbázisba kerültek, előkészületben van egy cikksorozat is. A projekt soron következő, második részének lezárása után pedig nagyszabású kiállításon mutatnánk be Kárpát-medence eddig kevéssé ismert magyar fotográfiai emlékeit.

A már meglevő eredmények közül ki kell emelnünk az egyes gyűjteményekhez köthető, a fővárosi és vidéki múzeumi kiadványokban, tanulmánykötetekben, folyóiratokban és szaklapokban eddig megjelent fotótörténeti és elméleti publikációk összegzését. A hazai fotótörténet ily módon először összeállított – és interneten elérhető – bibliográfiáját Molnár Márta, a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárosa készítette közgyűjteményi évkönyvek, könyvsorozatok, folyóiratok, szakfolyóiratok és társadalomtudományi periodikák, hírlapok alapján.

A Mafot első elnöksége összességében intenzív, termékeny időszakot tudhat maga mögött, hiszen megteremtette egy szakmai szervezet létezésének kereteit.
A 2012 januárjában megválasztott új tisztségviselők (Szarka Klára elnök, Munkácsy Gyula, alelnök és Fisli Éva főtitkár) egyik legfontosabb feladatuknak már az intenzív online jelenlétet tették meg.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2012. ősz számában olvasható.