Nyilvánosak lehetnek a Watergate-iratok

A minisztérium ezzel annak a texasi történésznek válaszolt, aki azért kérte a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, mivel szerinte azzal a további, még függő kérdésekre lehetne választ adni. Mint ismeretes, 1972. június 17-én tetten értek öt férfit, amint a Demokrata Párt választási központjában a Watergate-szállóban lehallgató készülékeket szereltek fel. A vizsgálat során kitűnt, hogy a betörők kapcsolatban állnak a Nixon újraválasztását szervező bizottsággal. A Fehér Ház megkísérelte eltussolni a botrányt; okmányok tűntek el, Nixon pedig megtagadta a Fehér Házban történt beszélgetéseit rögzítő magnószalagok kiszolgáltatását.

Luke Nichter, a killeeni Texas A&M University-Central Texas oktatója a washingtoni szövetségi bíróság főbírójának címzett levelében a Watergate-botránnyal kapcsolatos több száz oldalnyi irat titkosítás alól való feloldását kérte. Elizabeth Shapiro államügyész válaszában azt írta, hogy az igazságügyi tárca nem áll a kérés teljesítésének útjába, s jóváhagyja néhány dokumentum nyilvánosságra hozatalát. „Negyven évvel a Demokrata Párt választási központjába való betörés után – amivel megkezdődött az USA történelmében a Watergate-ként emlegetett ügy – semmi okunk nincs arra, hogy a betörők ügyében indított per bírósági feljegyzéseit továbbra is titokban tartsuk” – írta jogi véleményében Shapiro.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

fasizmus

• Az életébe került Mussolini vejének, hogy szembefordult apósával
• A Franco-rezsim által elkobzott műkincsek ügyében nyomoz a madridi Prado múzeum
• Nyitónapján szakította félbe a háború az első cannes-i filmfesztivált
• A diktátor veje
• Hiába a végeláthatatlan bűnlajstrom, nem bánta meg tetteit a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
• Nem egyszer kijátszotta a halált, végzetét mégsem kerülhette el Mussolini
• A háborús kudarcok hatására saját pártja is Mussolini ellen fordult, a németek bábjaként érte a vég
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Az utolsó szó jogán négy órán át beszélt elítélése előtt a később felakasztott Szálasi