Tengerészek öröksége: a tetoválás

A különféle szubkultúrák – bűnözők, matrózok, prostituáltak, bringások – után a tetoválás mára teljesen elfogadott és megszokott látvánnyá nőtte ki magát. Samantha Cameronnak, a brit kormányfő feleségének is van egy diszkrét delfin a bokája alatt, Charlize Theronnak pedig egy hal a bokáján és egy virág a lábán. Angelina Jolien már túl sok van ahhoz, hogy számon tarthassuk, ahogyan David Beckham testfestéseit sem lehet követni, azonban felesége, Victoria hindi nevének rosszul leírt rovátkái mindenképpen kiemelkednek.

Bár a szokás a mai bulvársajtó egyik legkedvesebb témája, a társadalmi elit körében zajló tetoválási őrület egyáltalán nem új keletű. A helyzet az, hogy több száz évvel ezelőtt a testfestés a brit főváros leggazdagabb köreiben igen elterjedt volt. A modern tetoválás egzotikus eredetekkel büszkélkedhet. 1769-ben Sir Joseph Banks, aki Cook kapitány első csendes-óceáni hajóútján botanikusként vett részt, elsőként találgathatta az őslakos polinézek fájdalmas szokásának indítékait. Akkor úgy gondolta, hogy a babonához lehet köze az abszurdnak tetsző testdíszítési formának.

Ugyanez év augusztusában naplójába feljegyezte a korabeli tetoválás néhány elemét. Az őslakosok csontokat és kagylókat használtak, hogy a bőrt felmetsszék, amely eljárás során nem kevés mennyiségű vér hagyta el a pácienst. Nem véletlen, hogy a tetovált vademberekről szóló első beszámolók Cook hazatérését követően terjedtek el a brit szigeteken. Az angol tetoválás (tattoo) szó a tahiti 'megjelölni' (tatau) szóból eredeztethető.

Cook kapitány emberei voltak az első európaiak, akik polinéz tetoválást szereztek, s nekik köszönhető, hogy hamarosan az egész brit Királyi Haditengerészetnél is elterjedt az eljárás. A 19. század elején a brit tengerészek 90 százaléka rendelkezett a távoli utazás emlékével, amelyet már gyakran a hajók fedélzetén is kiviteleztek. Egyedülálló ikonográfia alakult ki: a teknős jelezte, ha tulajdonosa már átkelt az Egyenlítőn, a sárkány pedig egy kínai utazásra emlékeztetett. Később a főbb európai kikötővárosokban sorra létesültek a tetováló szalonok, amelyek technikái a polinéz mintán alapultak.

A tengerészeket ugyan egy szakadék választotta el brit úri társadalomtól, de utóbbiak sem akartak kimaradni a jóból. 1774-ben, amikor Banks hazatért, egy „szuvenírt” is magával hozott: Omait, a polinéz tetováló harcost. A vadember Londonban való megjelenése óriási szenzációt keltett a társadalmi elit köreiben. Omait elvitték a parlament megnyitójára, s maga III. György király is csodájára járt a festett képű idegennek.

A tetoválási őrületre azonban még egy évszázadot kellett várni. Bertie herceg (a későbbi VII. Edvárd) lobbantotta lángra a felsőbb osztályokban a testfestés művészete iránti kedvet. A különc herceg 1862-ben a Szentföldön egy jeruzsálemi keresztet tetováltatott magára. A történet szerint nem állt meg egynél, s fiai, Clarence és York hercege (a későbbi V. György) is követték a családi hagyományt, amikor a tengerentúlon szolgáltak a Királyi Tengerészetnél. A trend elterjedt a többi európai királyi házban is.

1870 és 1880 között igen bonyolult stílusú tetoválások terjedtek el a felsőbb osztályi körökben, ahol főként a nők csatlakoztak az új szokáshoz. Egy 1879-es The New York Times-cikk szerint a tetoválás a női láb fiatalosságát emeli ki. A társadalmi elit tagjai szalonokba gyűlve mutogatták drága és nehezen megszerezhető testábráikat, hiszen képzett művészt erre elég nehezen lehetett találni. Winston Churchill édesanyja, Jennie egy kígyó alakját tetováltatta a csuklójára, a szóbeszéd szerint fia követte az anyai irányt, s egy horgonyt vésetett az alkarjára. A kézi technikát 1891-ben felváltotta az elektromágnes vezérelte tetováló tű, amelyre egy New Yorkban dolgozó ír-amerikai borbély, Samuel O’Reilly kapott szabadalmat.

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az 1970-es évekre a tetoválás széles körben elterjedté vált és úgy tűnik, hogy népszerűsége azóta is növekszik. Alig több mint egy évtizeddel ezelőtt 300 tetováló szalon volt Nagy-Britanniában, manapság már több mint 1500. Miután pedig a celebek is felkarolták a művészet ezen formáját, az átlagember divatos kiegészítő elemévé vált a tetoválás.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig