Klímaváltozás: vissza az Amazonas erdőibe
2012. április 16. 11:53
A trópusi, alacsonyan fekvő vidékeken nem használtak tüzet a Kolumbusz érkezése előtti időkben, ami a fenntartható fejlődés kulcsa volt – derült ki egy új kutatásból.
Korábban
Kolumbusz és legénysége érkezése előtt négyszáz éven át az amerikai őslakosok hatalmas területű trópusi szavannás területeket fogtak művelés alá. A tűzhasználat – azaz az égetéses földművelés – azonban ekkor még szinte ismeretlen volt. Nem úgy 1492, azaz az Újvilág felfedezése utáni korszakban, amikor az Amazonas part menti részein rohamosan terjedni kezdett – derült ki egy kutatásból, amely során kétezer év talajrétegeit vizsgálták meg. Ez már széndioxid-kibocsátással járt, ami aztán hozzájárult a globális felmelegedéshez.
„A klímaváltozás idején olyan alternatív módszerekre van szükségünk, amellyel kezelni tudjuk a szavannákon kialakult helyzetet. Ez egy olyan lecke, amelyet a múltból tanulhatunk meg” – mondta el a brit Exeter Egyetem archeobiológusa, José Iriarte. „Az őslakosok fenntartható módon bántak a trópusi szavannával” – tette hozzá.
A tanulmányok rámutattak, hogy az Amazonas erdőiben – amely már eddig is a legnagyobb figyelmet kapta a tudósok részéről – a tűz elterjedt volt a prekolumbán időkben. Az európaiak által behozott járványok miatt felbomlott ősi társadalmak utáni időkben az erdők visszanyerték jelentőségüket, a tűzhasználat pedig visszaszorult.
A kutatók régóta azt gyanítják, hogy ugyanez zajlott le Közép- és Dél-Amerika part menti szavannás részein, amely a régió alacsonyan fekvő területeinek ötödét teszi ki. Iriarte és kollégái felkeresték Francia-Guyana vizenyős területeit, hogy tudományos módszerekkel is alátámasszák az elméletet. Itt a régészeti kutatások extenzív földművelésre, csatornákra, mesterséges tavakra és teraszos művelésre találtak bizonyítékokat.
A 2150 éves réteg tökéletesnek bizonyult a mintavételre, mivel a lápos részek nem tartalmaznak oxigént, így a pollen és a különböző növényi maradványok úgy tudtak évszázadokon át megőrződni, hogy a kutatóknak nem kellett a baktériumok pusztításai miatt tartaniuk. Az 1000-1200 éves növényi maradványok arról tanúskodnak, hogy ebben az időben érkeztek a teraszos művelést meghonosító farmerek a területre. Szén viszont alig maradt vissza, ami azt jelzi, hogy a tűzhasználat gyakorlatilag eltűnt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.