2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket

A megfigyelt művészet

2012. április 12. 14:11

Ügynökjelentések és tartótiszti értékelések: apró mozaikokból épül fel az állambiztonság piramisa a hódmezővásárhelyi Emlékpont legújabb időszaki kiállításán, mely a hatvanas évek helyi művészvilágát a BM III/III-as csoportfőnökségének szemüvegén keresztül mutatja be az érdeklődőknek.


A látogatókat számos interaktív elem várja a kiállításon: a megfigyeltek és a megfigyelők lakásán kívül ügynöki jelentésekből, illetve az őket irányító tartótisztek megjegyzéseiből és utasításaiból áll össze az a jelentéshalmaz, melyet egy-egy hódmezővásárhelyi művészről a kádári politikai rendőrség alkotott. A Megfigyelt Művészet kiállítást április 14-én, szombaton 11 órakor Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő, valamint dr. Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója nyitja meg.

Az Emlékpont egyedi tematikájú és megoldásokat tartalmazó tárlata az 1960-as évek vásárhelyi művészetét egy különleges szemszögből, állambiztonsági jelentéseken keresztül tárja a látogatók elé. Hódmezővásárhely művész- és tágabban értelmezett kulturális életéről lényegesen több állambiztonsági anyag maradt fenn, mint más települések esetében. A kiállítás elsőként mutatja be Magyarországon egy vidéki város útkereső értelmiségeinek-, művészeinek, és azok szellemi műhelyeinek tevékenységét, méghozzá az állambiztonsági szolgálatok szemüvegén keresztül. A kiállítás megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Hódmezővásárhelyen a hatvanas években az állambiztonság egyik célcsoportját a művésztársadalom képezte. Főleg két személy váltotta ki a politikai rendőrség „érdeklődését”: Bibó Lajos író és Galyasi Miklós volt múzeumigazgató. Ők nemcsak „horthysta”, illetve ‘56-os múltjuk miatt váltak célszeméllyé, hanem azért is, mert kialakult körülöttük egy-egy – fiatal értelmiségiekből, tisztelőkből álló – baráti kör. A Csongrád megyei politikai rendőrség hamar fölfigyelt a két idős ember körül kialakuló csoportra. Úgy ítélték meg, hogy folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani a Bibó- és Galyasi-kört, és megbízható információkat kell gyűjteni az ott megforduló személyek politikai nézeteiről, általános hangulatáról. Az állambiztonsági szervek gyanakvását fokozta, hogy a renitens fiatalok közül egyesek részt vettek az első hazai „szamizdat”, a „Kép-Írás” művészeti folyóirat elkészítésében is.

A kiállítás három fő részre tagolódik. Az első részben Galyasi Miklós képzeletbeli lakása – a vásárhelyi kulturális, szellemi élet egykori központja – jelenik meg, amiben a „volt ellenforradalmár múzeumigazgató” saját környezetében kerül bemutatásra. A második rész a hódmezővásárhelyi művészeket, írókat, értelmiségieket mutatja be műveiken és a róluk készült ügynöki jelentéseken keresztül. Itt válik érzékelhetővé a III/III-as ügyosztály szinte mindenre kiterjedő érdeklődése. Ebben a térben jelennek meg a megfigyelt vásárhelyi művészek alkotásai, melyek mellett esetenként az arra vonatkozó ügynöki jelentés is olvasható. Ezekről Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója azt mondta el, hogy maguk a művek nem jelenthettek volna valós veszélyt a fennálló államrendre.

Azonban a szókimondásukról ismert, egyéni véleményeiket véka alá nem rejtő művészek megnyilvánulásai magával vonta, hogy az állambiztonság célkeresztjébe kerüljenek. Kultúrpolitikai szempontból pedig azt tartotta veszélyforrásnak a kommunista rendszer a vásárhelyi művészekben, hogy nem álltak be a kor elvárt művészeti sodrába – az akkor már haldokló szocreálba –, hanem a magyar paraszti hagyományok megörökítésével épp e „süllyesztőbe kívánt” létformát helyezték festményeik középpontjába.

A kiállítás harmadik része egy T-lakást, azaz egy képzeletbeli, titkos, találkozási-lakást mutat be. Itt vette át a tartótiszt az ügynöktől a jelentést, és eligazítást adott a következő feladatait illetően. A T-lakásokat a BM. III/III. csoportfőnökség azzal a céllal hozta létre országszerte, hogy ott a helyi kirendeltségeiken dolgozó tartótisztek nyugodt körülmények közepette számoltathassák be ügynökeiket.

A kiállítás koncepciója és alaptézise a két végpontnál úgy jelenik meg, hogy a Galyasi-lakásba bepillantást, míg a T-lakásból kitekintést kap a látogató. Előbbiben a megfigyelt, míg utóbbi a megfigyelő szemszöge dominál.

A kiállítás rendezői kutatásra is ösztönzik a látogatókat, akik egy „kartoték szekrényből” nyerhetnek információt a vásárhelyi művészvilágra vonatkozóan. Az itt rendszerezett ügynöki jelentésekből egy-egy konkrét eset összefutó szálaira derül fény az olvasó számára. A tárlat kurátora, Mészáros Tamás történész által feldolgozott és időrendbe rakott, – olykor több ügynök adott esetre vonatkozó anyagát tartalmazóan – jól átlátható történeteken keresztül értheti meg a látogató az állambiztonsági szolgálatok tényleges működésének mibenlétét. Az ügynöki jelentések mellett az őket irányító tartótisztek megjegyzései, utasításai is olvashatóak a szekrény fakkjaiban.

A kiállítás végére az érdeklődők eljuthatnak „a vörös megvilágosodáshoz”, amin a magyarországi kommunista rendszer állambiztonságának felépítését és hatalmi struktúráját bemutató piramist kell érteni. A négylépcsős építmény csúcsán természetesen Kádár János, az MSZMP főtitkára, az ország teljhatalmú vezetője áll.

Alatta az 1960-as évek belügyi- és pártvezetőinek szintje következik, tehát Benkei András belügyminiszter, Eperjesi László III/III-as csoportfőnök, Surányi Ferenc, a KB Adminisztratív Osztály belügyi alosztályának vezetője, illetve Győri Imre Csongrád megyei első titkár fotói jelennek meg. Alattuk a tartótisztek szintje látható, itt a Hódmezővásárhelyi művészvilággal foglalkozó, Csongrád megyei III/III-as tisztek nevei kerülnek – most először – nyilvánosságra. Végül a legalsó szinten a „kishalak”, az ügynökök jelennek meg. A piramis kockái a rendszer vörös fényének pulzálásában kelnek életre, jelezvén azt, hogy a diktatúra létét támogató piramis élő, eleven organizmus, annak tagjai pedig hús-vér emberek.

A Megfigyelt Művészet kiállítás megnyitóján, április 14-én, szombaton 11 órakor Blazovich Péter, az Emlékpont vezetője köszönti a megjelenteket, majd Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő és dr. Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója nyitja meg a tárlatot. A vernisszázson Sisák Tamás, a Bethlen Gábor Református Gimnázium diákja verset szaval, harsonán közreműködik Héjja Endre és Kruppa László.

A tálat október 28-ig tekinthető meg az Emlékpontban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár