2022. tavasz: Megbízható elvtársak
ITT támogathatsz bennünket

Berlin feltárja titkát

2012. április 4. 16:59

Évszázadokkal ezelőtt egy Cölln nevű település volt az a mag, amelyre a mai német főváros folyamatosan "rátelepedett". Mikor a dinamikusan növekvő Berlin teljesen elfoglalta területét, Cölln nyomtalanul eltűnt. A nemrégiben előkerült látványos leletek abban segíthetik a régészeket, hogy rekonstruálhassák a falu és lakóinak történelmét.

A 775 éves mai nagyvárost régen gyakorlatilag egy áthatolhatatlan mocsarakkal és erdőkkel határolt lakatlan homokos terület vette körül. Wolfgang Fritze történész mondta egyszer, hogy nehezen tudja elképzelni, hogy a város gyéren lakott határa valaha is benépesíthető lesz. És mégis, két város – Berlin és Cölln – keletkezett a Spree folyó mentén, melyeket a ma is álló Mühlendamm hídja kötött össze.

A két város közötti kapcsolat feszült volt. Mindkét település szenvedélyes, önálló és függetlenségre törekvő lakosokból állt, akik kölcsönös bizalmatlanságot tápláltak a másik várossal szemben. 1378-ban, amikor Cölln nagy részét felemésztette a tűz, a gőgös berliniek alig nyújtottak segítséget a megszorult városnak, ám ez nem akadályozta meg őket abban, hogy két évvel később a cöllniek segítségéért könyörögjenek, mikor saját házaik álltak lángokban. A két tűzvészben a hivatalos iratok nagyrészt megsemmisültek, így a történészek igen keveset tudnak a települések korai történetéről.

A pestis idején is hasonló volt a helyzet; 1576-ban először Cöllnt lepte el a járvány. Berlin – védelme érdekében – elfoglalta a Mühlendammot és megtiltotta a cöllnieknek, hogy átmenjenek rajta. Berlin szerencsétlenségére egy nő észrevett egy halott cöllnit a gát túlsó oldalán, és átmászott, hogy a kabátját ellopja; így átkerült a pestis a túlsó oldalra is. A járvány még a legóvatosabb becslés szerint is mintegy négyezer ember halálát okozta a két szomszédos városban.

A történet vége jól ismert: Berlin kivirágzott, s fővárossá lett, míg az egykor büszke Cölln a homályba veszett. A város egykori központjában nemrégiben megtalált leletek azonban végre fényt deríthetnek a német főváros rejtélyeire. A kutatók az újonnan feltárt leletekből arra következtetnek, hogy a két szomszédos település közül Cölln volt az idősebb. A négyezer csontváz mellett 220 ezer egyéb lelet is felbukkant: állati csontok, érmék, ékszerek, vázák és edények. A régészek szerencsések voltak, mivel Kelet-Németország egykori vezetői úgy döntöttek, hogy Cölln város területét – egy parkoló kiépítése céljából – cementtel fedik le, így tökéletesen megőrződtek a korabeli emlékek.

Ha a kutatóknak sikerül DNS-t kivonni a csontokból, abból a szakértők meg tudják állapítani, hogy Cölln első lakói Kelet- vagy Nyugat-Európából származtak-e. A hagyomány szerint Cöllnt egy sprevane nevű szláv törzs alapította, nevét valószínűleg a Spree folyóról kaphatta. Mindkét városnak szláv szóból eredeztethető neve van: Berlin az ősi mocsárt, lápot jelentő „br'lo” szóra, Cölln pedig a „kol'no” palánkos helyet jelentő szláv szóra hasonlít. A kutatók egy másik része szerint viszont mindkét várost nyugatról jött német kereskedők hozták létre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tavasz: Megbízható elvtársak
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár