7 végzetes pillanat

Nem az ólom okozhatta a Római Birodalom végét

2012. február 29. 17:13

Egy új kutatás során a római polgárok csontjaiból vett minták segítségével vizsgálták az ólommérgezés lehetőségét a birodalom területén. Kiderült, hogy néhol a megengedett szint 30-szorosát is elérte a csontokban lévő veszélyes fém aránya.


Vitán felül áll az a tény, hogy a rómaiak rendkívül sok helyen alkalmazták az ólmot. Rengeteg szöveges és régészeti forrás tájékoztat bennünket a különböző felhasználási módokról: kozmetikumok, ballisztika, szarkofágok, csővezetékek, ékszerek, tabletták, főzőedények, illetve természetesen a sapa és a defrutum (lefőzött bor) készítésekor.

A legújabb kutatások a római lakosság csontjaiból igyekeznek új adatokat szerezni az ólommérgezés kérdésének tisztázására. Az orvostudomány kutatásainak köszönhetően ma már tudjuk, hogy az anyagcsere-rendellenességek oka főként a vitaminhiány lehet: a C-vitamin hiánya skorbutot okoz, a D-vitaminé angolkórhoz vezethet, de ezeket a betegségeket számtalan egyéb tényező is előidézheti, mint például a túl sok fluorid, higany, arzén vagy az ólom.

Az ólom nehézfém, az emberi anyagcsere-funkcióknak nincs szükségük rá, ellentétben a C- vagy a D-vitaminnal. Az ólom fizikai tulajdonságaiból (képlékeny és könnyen megdolgozható) kifolyólag az emberek is gyakran használták, amivel elindították az évezredek óta tartó nehézfém-mérgezés hullámát. Az ólom veszélyei csak a 20. század második felében kerültek napvilágra, így a felfedezésnek köszönhetően a háztartási felszerelések közül fokozatosan kivonták.

Az ólom fő veszélye abban rejlik, hogy az emberi szervezet normál enzimreakcióiban zavart okoz. Valójában utánozza a többi fém azon tulajdonságait, amelyek nélkülözhetetlenek a biológiai működésünkben. Azonban az ólom nem pontosan úgy működik, mint a többi társa. Az enzimatikus reakció a kalcium, cink és a vas sajátosságaitól működik, melyekben a veszélyes fém zavart okoz. A legkárosabb reakció, amit az ólom kiválthat, hogy csökkenti a hemoglobin, illetve a vörösvértestek termelődését, ami vérszegénységet okozhat. Az ólom különösen problémás, mert a testben hosszú ideig megmarad, miután felszívódott, belelégezték vagy esetleg lenyelték. Nagy része lerakódik a csontjainkban és a fogainkban. El lehet távolítani a szervezetünkből a káros anyagot a vizelet ürítésével, de ez egy nagyon lassú folyamat.

A mai korban az ólommérgezés diagnosztizálása vérvizsgálatok segítségével történik. Az ősi maradványokból azonban nem tudunk vérmintát venni, ezért a csontból és a zománcból állapítják meg a mérgező anyag szintjét. Valószínűleg az első és az egyetlen tanulmány, amely a Rómából származó csontok ólomszintjét mérte, két Róma melletti temető, a Casal Bertone és Castellaccio Europarco sírjaiból dolgozott. A Janet Montgomery vezette kutatás körülbelül 200 egyéb mintát foglalt magában, melynek időbeli skálája a neolitikumtól egészen a késő középkori Britannia korszakáig terjedt.

A kutatás kimutatta, hogy viszonylag alacsony volt az ólom szintje a szigetországban a neolitikumtól a vaskorig, illetve a Római Birodalom bukása utáni időkben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a gyermekek csontjainak ólomaránya nem haladhatja meg az 1 mg/kg arányt. A neolitikumban senki sem volt mérgezett, a vaskorban azonban már néhány ember elérte az említett szintet; akadtak emberek, akiknek a szint 30-szor magasabb volt a modern, ajánlott mértékhez képest. Valójában ez háromszor magasabb, mint a WHO által megállapított „nagyon súlyos ólommérgezés” szint. A birodalom bukása utáni évtizedekben csökkenni kezdett a mérgezés szintje. Ez a tendencia egészen addig folytatódott, amíg ismét el nem kezdtek az emberek a középkorban ólommal foglalkozni.

Többször is felmerült a kérdés, hogy vajon az ólommérgezés okozhatta-e a Római Birodalom bukását. A válasz röviden: valószínűleg nem. Igaz, az ólomtermelés folyamatosan nőtt a korban, amiről a különböző feljegyzésekből, ökológiai forrásokból (mint a grönlandi jég vagy az európai tőzeglápok), egyéb tárgyakból és mostantól már a csontokból is van fogalmunk. Azonban ezek az adatok nem támasztják alá azt a feltételezést, hogy az ólom koncentrációja az egész római lakosságban magas lett volna.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!