A vikingektől tanulhatnak a klímakutatók
2012. február 23. 08:56
A vikingek alkalmazkodóképessége sok tanulsággal szolgál a szintén a klímaváltozás ellen küzdő modern társadalmak számára.
Korábban
A klímakutatók régóta vizsgálják a grönlandi, az izlandi és az Atlanti-óceán északi részén található egykori viking telepek régészeti maradványait. Különösen az érdekli őket, hogy a kis jégkorszak idején hogyan sikerült az északi harcosoknak megbirkózniuk a szélsőséges hőmérséklet-ingadozással, a gazdaságban, a kereskedelemben és a technológiában bekövetkezett változásokkal. Úgy tartják, hogy vikingek tapasztalatai irányt mutathat a modern társadalmaknak, amelyek szintén a globális felmelegedés áldozatai.
A középkori Izland alkalmazkodott a kontinentális Európán végigsöprő gazdasági változásokhoz, hallal és gyapjúval kereskedett, s mindent megtettek azért, hogy fenntartható társadalmat hozzanak létre. Grönlandon azonban maradtak a jól bevált, hagyományos viking módszereknél, s inkább rozmáragyarral kereskedtek.
A Grönlandon élő északiak társadalmának csillaga hamarosan leáldozott, pedig igyekeztek alkalmazkodni a 15. században végbemenő gazdasági változásokhoz és még kulturális kapcsolatot is létesítettek az inuitokkal. Az Íslendingabók (Az izlandiak könyve) című műből tudjuk, hogy Vörös Erik is a fenntartható társadalomban és a letelepedésben gondolkodott, de a hangsúly fokozatosan áttevődött a portyázó életmódra, amelynek egyik pillérjét a rozmáragyar jelentette. Ez a fajta rablógazdálkodás azonban igen sérülékenynek tetszett, nem is igazán a klímaváltozás miatt, sokkal inkább a külső nyomások következtében vált elviselhetetlenné.
Az északi emberek bukása nem csupán a kemény időjárási körülményekhez való alkalmazkodás elmulasztásának számlájára írható, elsősorban külső hatásoknak tudható be: ilyen a gazdasági változások számukra kedvezőtlen alakulása (a kereskedelem súlypontjának áthelyeződése Északról a Mediterráneumra, valamint az elefántcsont megjelenése az európai piacon), illetve a lakosságszám drasztikus csökkenése – állítja Andrew Dugmore, az Edinburghi Egyetem professzora.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
- A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap