Moszkvai nem Gorbacsov litvániai kihallgatására
2012. január 11. 16:36 MTI
Az orosz hatóságok elutasították Litvánia jogsegélykérelmét, így a vilniusi ügyészek nem hallgathatják ki Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió volt elnökét a Vilniusban 1991 januárjában történt vérontásról - jelentette szerdán az Interfax orosz hírügynökség.
Korábban
Oroszország az Európa Tanács "Bűnügyekben való kölcsönös egyetértésről" szóló, 1959-ben életbe lépett konvenciójára hivatkozott, amely szerint nem nyújtható jogsegély abban az esetben, ha az veszélyezteti a megkeresett ország szuverenitását, társadalmi rendjét és más fontos érdekeit.
Simonas Slapsinskas, a litván főügyészség bűnügyi nyomozati osztályának vezetője főügyész szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az 1991. január 13-án történtekkel kapcsolatosan - amikor szovjet kommandósok megostromolták a vilniusi tv-tornyot, s az összetűzésben 13 civil és egy katona vesztette életét - nincs elegendő adatuk, amelyek alapján Mihail Gorbacsovot gyanúsíhatnák. Ezért is fordultak azzal a kéréssel az orosz hatóságokhoz, hogy hallgassák ki a volt szovjet vezetőt.
Megjegyezte azonban, hogy Oroszország valamennyi, a húsz évvel ezelőtti véres eseményekkel kapcsolatos jogsegélykérelmüket elutasította, amelyek az ügyben érintettek kihallgatására vonatkozott. A litván főügyészség munkatársa nem tudta megmondani, mikor lehetne lezárni a hosszúra nyúlt nyomozást, amelynek ügyirata már 650 kötetet tesz ki. Az ügynek 23 gyanúsítottja van, akiket katonai bűncselekménnyel és emberiség elleni bűncselekménnyel vádolnak. Közülük huszonegyen litván állampolgárok, akiket Moszkva nem adott ki Litvániának.
Huszonegy éve, 1991. január 13-án hajnalban a szovjet Alfa kommandó egységei megostromolták a vilniusi tévétornyot, amelybe a Litvánia függetlenségét követelő ellenzékiek vették be magukat. Az akcióban 13 civil és baráti tűzben egy szovjet katona vesztette életét, csaknem 700-an megsebesültek.
A Szovjetunió széthullását megelőzően, 1990. március 11-én kiáltották a független Litván Köztársaságot, de a kormányzatnak Moszkva gazdasági blokádja és a nemzetközi támogatás hiánya miatt ideiglenesen le kellett mondani a független állam jogainak tényleges gyakorlásáról. 1991 januárjában a szovjet hadsereg a Moszkva-barát Együttélés mozgalom támogatásával kísérletet tett a központi hatalom helyreállítására. A szovjet kommandós alakulatok több középületet elfoglaltak.
Megalakult a Szovjetunióhoz hű Litván Nemzeti Megmentés Bizottsága, de a gyengülő központi hatalom a visszarendeződést a nagyszabású tömegdemonstrációk és a nemzetközi tiltakozás miatt nem tudta elérni. Az 1991. február 11-i népszavazáson a litvánok 85 százaléka a Szovjetunióból való kiválásra szavazott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 14:20
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott tegnap
