Hősi halottakra emlékeztek Ostffyasszonyfa hadifogoly-temetőjében
2011. november 2. 17:43 MTI
Több mint tízezer, az első világháború idején magyarországi hadifogságban elhunyt olasz, román, szerb, litván és orosz katonáról emlékeztek meg szerdán a Vas megyei Ostffyasszonyfa határában lévő hadifogoly-temetőben.
Korábban
Az első világháború idején a vasi község határában működött az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb hadifogolytábora, amelyben egy időben 35-40 ezer embert tartottak fogva, négy év alatt legalább 160 ezret. A tábor lakóit járvány tizedelte meg.
A katonai tiszteletadás mellett tartott gyászmegemlékezésen Bíró László katolikus püspök, katonai ordinárius mutatott be szentmisét, a történelmi társegyházak képviselői pedig ökumenikus igeliturgia keretében imádkoztak a hadifogságban elhunyt katonák lelki üdvéért.
Bíró László szentbeszédében hangsúlyozta: "a holtak tisztelete őrzi bennünk az emlékezés kultúráját, ez pedig különösen fontos egy olyan korban, amikor egyre inkább az az ítélet hangzik el velünk szemben, hogy csak a pillanatnak élünk, a múlttal és a jövővel alig törődünk".
Szavai szerint a haditörvények is megfogalmazzák, hogy az elfogott ellenséggel, a sebesültekkel úgy kell bánni, hogy megőrizhessék emberi méltóságukat, a háborúban a legyőzötteket is tisztelet illeti meg. "Minden temetőlátogatás arra hív bennünket élőket, hogy helyesen éljünk, önzetlenül szeressünk és jól haljunk meg" - fűzte hozzá.
Obrecsány Mihály nyugállományú ezredes, a Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület titkára beszédében kiemelte: a háborúban mindkét oldalon olyan katonák álltak, akik hazájukat védve esküjükhöz híven a végsőkig teljesítették a kapott parancsot, és ha kellett, életüket is feláldozták. "A halott katona nem ellenség, hanem hősi halott" - mondta.
Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a temetőben álló világháborús hősi emlékművet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.