Kutyákat is temettek az athéni csecsemők mellé

2011. szeptember 21. 11:08

Egy New York-i bankár áldásos tevékenységének köszönhetően a régészet mellett az antropológia is egyre nagyobb szerepet kap a görög történelem kutatásában, most az American School of Classical Studies szakemberei 450 újszülött csontjait vizsgálják meg újra.

Korábban

A 2. század első feléből származó 450 újszülött csontjait 80 éve fedezték fel. Ugyan egyes régészek váltig állítják, hogy a csecsemők háború idején haltak meg, esetleg járvány végezhetett velük, semmilyen komplett teória nem született még a származási helyükkel kapcsolatban. A legújabb kutatást Maria Liston, a kanadai Waterloo Egyetem professzora és Susan Rotroff, a St.Lous-i Washington Egyetem munkatársa végezte.

„Körülbelül a harmaduk volt koraszülött, ami azt jelenti, hogy akkoriban nem volt esélyük a túlélésre. A másik harmad pedig valamilyen kóros elváltozást mutatott – ilyen például az agyhártyagyulladás, amely a harmadik világ országaiban még mindig elterjedt az újszülötteknél” – nyilatkozta Liston.

A többi csecsemőt meggyilkolták, vagy magukra hagyták, minden bizonnyal azért, mert valamilyen testi elváltozással, például farkastorokkal születtek. Liston a következő magyarázattal állt elő: mivel a város határán belül illegális volt temetkezni a hellenisztikus Athénban, nagyon kevesen – csak egy-két bába – tudhattak az akna létezéséről.

Az ókori Görögország hagyományai szerint a gyermek születésének ötödik napján megült családi ünnep, az Amfidromia, vagy a névadási ceremónia előtt elhunyt csecsemők nem számítottak a társadalom tagjának. „Így könnyen lehet, hogy a bába rendelkezett a 'temetés' felől” – vélekedett Liston. Egy másik magyarázat szerint elvetélés, vagy abortusz után kerültek az aknába a csecsemők.

Az újszülöttek mellett 150 kutya csontjai is előkerültek, ami csak még jobban megzavarta a kutatókat. Az elmélet szerint a bábák a kutyákat is az aknába dobták, mindezt azért, hogy megtisztítsák magukat a fertőzésektől.

A Wiener-labóratóriumban zajló vizsgálatokat Malcolm Hewitt Wiener New York-i befektető, a krétai Égei Prehisztorikus Intézet és a Cornell Egyetem Égei Dendrokronológiai Projekt alapítója finanszírozza.