Emléktábla Radó Sándor tiszteletére
2011. augusztus 18. 08:38 MTI
Emléktáblát avattak Radó Sándor Kossuth- és állami díjas földrajztudós, hírszerző tiszteletére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti székházában.
Korábban
A Mazsihisz tájékoztatása szerint Trom András, Radó Sándor nevelt fia táblaavató beszédében azt mondta: Radó Sándorra emlékezve "az a dolgunk, hogy éberen figyeljünk és figyelmeztessünk azokra a jelenségekre, amelyek arra utalnak, hogy egyesek vissza akarják forgatni a történelem kerekét. A nacionalizmus, a felsőbbrendűség hamis mítosza, a fasizmus eszméi láthatóan gyökeret tudnak verni a XXI. században is. Ne engedjük! Radó Sándor példája lebegjen a szemünk előtt!" - hangsúlyozta Trom András.
Radó Sándor 1899-ben született Újpesten. 1926-ban Berlinben megszervezte a szovjet hírügynökség külföldi irodáját, és létrehozta a világ első térképészeti sajtóügynökségét, amely később Párizsban, majd a háború alatt Genfben működött. E vállalkozás leple alatt Genfben 1944-ig egy, a Szovjetuniónak dolgozó hírszerző csoport vezetője volt. Sztálin azonban, miután Radót a Szovjetuniónak tett kiváló szolgálataiért a Vörös Hadsereg ezredesévé nevezték ki, és hírszerző tevékenységét még Zsukov marsall is dicsérte, 10 évre Szibériába kényszermunkatáborba juttatta. A hét nyelven beszélő tudós korábban már járt ott - igaz, akkor kutatóként. 1955-ben hazatérhetett. Vezető térképészként dolgozott, és tanított a közgazdaságtudományi egyetemen.
Nemzetközileg elismert térképész, számos külföldi társaság tagja volt. Földrajzi és világgazdasági atlaszok összeállítójaként és szerkesztőjeként szerzett hírnevet. Jelentős szerepet vállalt Magyarország nemzetközi atlaszának előkészítésében és szerkesztésében, ő volt a világszerte ismert 1:2 500 000 méretarányú világtérképek főszerkesztője, és neki köszönhető a Terra sajtótérkép-szolgálat létrehozása, valamint a világon egyedülálló, a térképi változásokat nyomon követő Cartactual című folyóirat. A felügyelete alá tartozó Kartográfiai Vállalat számára önálló export- és importjogot szerzett (egyedüli térképkiadóként a szocialista országok között.)
Hírszerzői tevékenységéről 1971-ben jelent meg Dóra jelenti című műve, amely négy magyar és 17 külföldi kiadást ért meg. 2006-ban már csorbítatlan kiadásban jelentek meg visszaemlékezései, mivel korábban 10-15 százalékkal "lerövidítették" a memoárt. Radó Sándor 1981-ben halt meg Budapesten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap