Nem volt annyira fontos a vérségi kötelék Çatal Hüyük lakóinak

A mai Törökország területéhez tartozó régészeti lelőhelyen még a legfiatalabb gyermekeket sem temették szüleik, vagy más családtagjaik mellé – állapították meg a Journal of Physical Anthropology című folyóiratban megjelent cikk szerzői. „Ez sokat elmond a társadalmi berendezkedésről” – nyilatkozta Marin Pilloud antropológus.

A 10 és fél hektárnyi területen fekvő Çatal Hüyük mintegy 10 ezer lakosa növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott, maga a település pedig egy mocsaras vidéken helyezkedett el Törökország középső részén. Çatal Hüyük után egyre többen tértek át a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre a Közel-Keleten, ami kikövezte az utat az első civilizációknak.

Amikor az archeológusok az ötvenes-hatvanas években először kezdtek ásatásba a területen, utcákat például még egyáltalán nem találtak. A házakat egymáshoz szorosan építették, így a lakók csak felülről, egy létra segítségével voltak képesek azokat megközelíteni. A házakon belül a falakra különböző mintákat véstek, halottaikat pedig (egy helyen legfeljebb harmincat) a padló alá temették.

Annak érdekében, hogy megállapítsák az elhunytak közötti rokonsági kapcsolatokat, a szakemberek megpróbáltak DNS-t kinyerni a csontokból – kevés sikerrel, a kilencezer éves leletek koruknál (és a csontok állapotánál) fogva ezt ugyanis nem tette lehetővé. Pilloud és Clark Spencer Larsen (Ohio Állami Egyetem) ezért inkább 266, a helyszínen előkerült személy fogának méretét és nagyságát vizsgálta meg, s hasonlította össze.

A kutatások során bebizonyosodott, hogy az egy adott házban eltemetettek nem feltétlenül álltak rokoni kapcsolatban egymással. „Nem azt akarjuk ezzel sugallni, hogy Çatal Hüyük lakóinak nem voltak fontosak a vérségi kötelékek” – így Pilloud, aki szerint a biológiai kapcsolat csak egy volt a települések lakóit összekötő relációk között.

A biológiait felváltó praktikus, az erőforrások birtoklásán és elosztásán alapuló kapcsolati rendszer a városi életstílushoz való alkalmazkodásban öltött testet. Hodder szerint ezért sokkal bonyolultabb volt Çatal Hüyük társadalmi berendezkedése, mint azt korábban gondoltuk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye