Eredeti a legrégibb latin felirat
2011. június 6. 18:06 MTI
Évszázados vitát zárt le az olasz kutatók bejelentése: nem hamisítvány, hanem eredeti az az etruszk sírból előkerült aranyékszer, amely a legrégebbi fennmaradt latin feliratot őrzi. A Fibula Praenestina a római Nemzeti Etnográfiai Múzeumban látható.
Korábban
Nincs kétség, a Fibula Praenestina igazi - adta hírül az olasz sajtó a római és a firenzei tudományegyetem, valamint az olasz Nemzeti Kutatóközpont tudósainak bejelentését. Az eddig vitatott eredetű tárgy egy arannyal bevont ókori ékszer, a mintegy 11 centiméter hosszú praenestei fibula.
Az i.e. 7. századra datált és leginkább egy biztosítótűre emlékeztető fibula egykori gazdája ruháját tartotta össze. Nevét származási helyéről kapta: az aranycsat a Rómától nem messze levő Praeneste (ma Palestrina) városánál kiásott etruszk Bernardini-sírból került elő. A fibulát Wolfgang Helbig német régész vásárolta meg és mutatta be 1871-ben a nagyközönségnek.
A praenestei fibula eredetét kezdettől fogva vitatták. Az olasz régészek a hetvenes években egyenesen hamisítványnak kiáltották ki, azt állítva, hogy az ékszert Helbig manipulálta a fibula oldalára vésett felirattal együtt. A közelmúltban a legmodernebb technológiai eszközökkel vizsgálták meg a csatot és kiderült, hogy mégiscsak eredeti. Így a praenestei fibulán olvasható felirat a legrégibb latin nyelvű írásos emlékké vált.
Az ékszer oldalán, jobbról balra a Manios me fhefhaked Numasioi, vagyis latinul a Manius me fecit Numerio (Manius készített engem Numeriusnak) ólatin felirat olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Alkalmi dalnak írták, a karácsony legismertebb éneke lett a Csendes éj tegnap
- Töltött káposztánk kezdetei tegnap
- Egész Firenze csodájára járt a Hugo van der Goes által készített oltárképnek tegnap
- Valóban karácsonykor született Jézus? tegnap
- Karácsonyi szokásaink története tegnap
- A hercegi csel, amibe belebukott a király tegnap
- Valódi mester volt Baróti Lajos, a magyar válogatott rekorder szövetségi kapitánya 2024.12.23.
- Két vallás találkozott Angkorvat templomában 2024.12.23.