Levéltár: források gyűjtőhelye, vagy maga a forrás?
2011. május 18. 12:23
Egy amerikai történész szerint már magára a levéltárra is forrásként kell tekinteni. Kathryn Burns ugyanis cuzcói kutatásai során szembesült azzal, hogy a történelem nemcsak a forrásokat formálta, hanem azok őrzőhelyeit is.
Korábban
A gyarmati Peru történetét kutató Kathryn Burns munkája során számtalan olyan forrással szembesült, amely már a lejegyzése pillanatában sem a valós állapotokat rögzítette. A hivatalosan királyi alkalmazásban álló spanyol jegyzők ugyanis - sokakhoz hasonlóan - a saját szerencséjük kovácsai voltak az Újvilágban, ezért több esetben a megrendelő igényei szerint állították ki a hivatalos iratokat, gyakran hamis tényállást feltüntetve. A fiatal jegyzősegédek is gyakorta lopták ki a levéltárból az okiratokat, vagy az aláírásokat. A levéltár anyagainak fokozatos eltűnése azonban mindmáig folytatódik.
A Cuzcói Levéltár anyaga folyamatosan átalakult az elmúlt évtizedekben, így Burns és kutatótársai minden egyes látogatásuk alkalmával elképesztő állapotokkal szembesültek. 2004-es látogatása során például az intézmény egyik alulfizetett dolgozója kínálta öt dollárnyi összegért megvételre az általa kikért több százéves dokumentumokat. Egyes forrásokban számos szétvágott oldalt látott, ahonnan vagy az elmúlt évtizedekben, vagy az elmúlt évszázadokban vághatták ki a jelentős személyek aláírásait. A levéltári anyagok lassú eltűnését megkönnyíti az a tény, hogy a legtöbb helyen nincs egy áttekinthető katalógus sem.
Burns szerint viszont nem csak maga a dokumentumok tartalma lehet értékes forrás a történészek számára. Az is sokat árulhat el, hogy ki, milyen okból, és hogyan készítette feljegyzéseket, és később hogyan használta azokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból tegnap
- Életmentő Bibliák, frontkarácsony és katonai taxik – az első világháború különös történetei tegnap
- Rosszul beépített műszaki innovációk okozták a világ legnagyobb beltéri tűzvészét tegnap
- 10 tény a rágógumiról, amin rágódhatunk tegnap
- Igazi polihisztor volt a bakonyi vasút tervezője, Gubányi Károly tegnap
- Sajátos és újszerű nyelvhasználatával írta be magát James Joyce az irodalomtörténelembe tegnap
- „Vészterhes csend” előzte meg a doni katasztrófát 2025.01.12.
- Petőfi életrajzát is megírta, mégsem tekintették igazi hazafinak Hatvany Lajost 2025.01.12.