Májusi napon lőttek rá a pápára

A pápán hatórás műtétet hajtottak végre: belső vérzését csak nehezen tudták elállítani, és több sérült bélszakaszt el kellett távolítani. Valóságos csoda volt, hogy egyetlen létfontosságú szerve sem sérült meg, sőt öt nap múlva már elhagyhatta az intenzív osztályt, és június elején visszatért a Vatikánba. II. János Pál, akit különleges odaadás fűzött Szűz Máriához, megmenekülését a fatimai Madonnának tulajdonította; a testéből kioperált lövedéket gyémántokkal ékes koszorúban Fatimában helyezte el.

A merénylet másnapján kiderült, hogy a helyszínen letartóztatott elkövető a 23 éves török Ali Agca, akit hazájában már életfogytiglanra ítéltek gyilkosság miatt, de megszökött a börtönből, és Rómában bukkant fel újra. A pápa már kórházi ágyán megbocsátott a merényletért később életfogytiglani börtönre ítélt Agcának, akit a börtönben is felkeresett, de négyszemközti találkozójukról soha nem került nyilvánosságra semmi.

Tizenkilenc évi börtön után Agcának 2000-ben megkegyelmeztek, kiadták Törökországnak, ahol le kellett töltenie korábbi büntetését. 2006-ban feltételes szabadlábra került, de az óriási felháborodás nyomán vissza kellett térnie a börtönbe, ahonnan véglegesen 2010-ben szabadult.

A merénylet indoka és Agca megbízóinak kiléte máig kiderítetlen, mint ahogy az is, voltak-e a tettesnek segítői a Szent Péter téren. Agca előbb azt állította, hogy saját elhatározásából és társak nélkül hajtotta végre tettét, később azt vallotta, hogy a szovjet titkosszolgálat, a KGB a "bolgár vonalon" szervezte be. (Kétségtelen, hogy a lengyel pápa kommunistaellenes beállítottsága, a Szolidaritás szakszervezetnek nyújtott leplezetlen szellemi támogatása miatt szálka volt Moszkva és szövetségesei szemében.)

Agca - ekkori vallomása szerint - fegyverét a bolgár légitársaság egy római alkalmazottjától kapta, akit olasz bíróság elé is állítottak, ám bizonyítékok hiányában felmentették. A merénylő idővel már úgy nyilatkozott, hogy magát messiásnak képzelve lőtt rá a pápára, egy másik állítása szerint viszont a Vatikánon belül voltak bűntársai. Sőt a kuszaságot tovább fokozva később azt is bejelentette: át akar térni a keresztény hitre.

A szabadulása után adott első nagyobb interjúban ismét a vatikáni szálat elevenítette fel, mondván: a Szentszék célja az volt, hogy a merényletet a kelet-európai titkosszolgálatok nyakába varrja, ezzel gyöngítve a kommunista rendszert; állítása szerint szándékosan nem az egyházfő fejére vagy szívére kellett céloznia.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• A bukás árnyékában – Hitler utolsó őrült terve
• A történelem legkegyetlenebb diktátorai
• Mit gondolt Hitler, amikor meglátta Chaplin „A diktátor” című filmjét?
• A németek szabadsága is odaveszett a Reichstag tüzében
• Aki túlélte Hitler és Sztálin merényleteit is
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
• A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
• Hitler a lövészárokban tett szert katasztrófákhoz vezető küldetéstudatára