Az ókori görögök egy csillagképhez kötötték Pallasz Athéné születését
2011. április 19. 09:14
2500 évvel ezelőtt, Athén virágzása idején az ókori görögök minden évben hatalmas ünnepséget rendeztek Pallasz Athéné születésnapjának emlékére, amelyet a Sárkány csillagállásához időzítettek.
Korábban
A Pánathén ünnepség keretében egy sor atlétikai játékot rendeztek, köztük kocsihajtással, gerelyhajítással és evezéssel, sőt, a nézők az ökölvívás és a birkózás ötvözéséből létrejött új sportág, a pankráció véres viadalainak is szemtanúi lehettek. A július végén-augusztus elején megtartott ünnepség fontos volt a város polgárainak, ebben pedig az asztronómia is jelentős szerepet játszott – derült ki Efrosyni Boutsikas, a Kenti Egyetem professzorának kutatásából, amely az American Journal of Archaeology című folyóiratban látott napvilágot.
„A Pánathén játékokra akkor került sor, amikor a Sárkány csúcsát már egy-két órával a naplemente után látni lehetett. Ha az Akropolisz templomának északi előcsarnokából figyelték meg, a Sárkány fantasztikus látványt nyújthatott” – írja az Akropolisz feletti eget rekonstruáló Boutsikas, aki szerint a Sárkány emelkedését a játékok kezdetének meghatározására használták. „A csillagok vizsgálatát széles körben alkalmazták a görög időszámítások során” – fogalmazott a kutató.
„Ezek a megfigyelések sokkal pontosabbak voltak a Nap és a Hold mozgásán alapuló időszámításnál, az ókori Görögország esetében pedig különösen fontos volt, mivel így biztos, hogy az isteneknek felajánlott áldozatok és a félszigetről érkező zarándokok is időben megérkeztek” – írja Boutsikas, aki figyelmeztetett: a Sárkányt az ókori mitológia kapcsolta össze Pallasz Athénéval. A görögök számára a csillagkép az örökkévalóságot szimbolizálta – a Sárkány (latinul Draco) a mennyekben jár, minden nyáron az Akropolisz fölé emelkedik és annak az istennőnek a megszületését jelzi, aki a legenda szerint odahelyezte: Pallasz Athénét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:05
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap