A vörösterror 133 napja

Eredeti pompájában díszeleg a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport

2011. március 31. 16:03 MTI

Több mint száz évvel ezelőtti, eredeti pompájában ékesíti Kolozsvár főterét a Mátyás király szoborcsoport, amelynek restaurálását a román és a magyar állam közösen finanszírozta. A szoborcsoport az erdélyi köztéri szobrok egyik legjelentősebb, sokak szerint legkiemelkedőbb alkotása, amelynek állaga a 2000-es évek közepére rohamosan romlani kezdett. Nem is csoda, hogy alaposan kikezdte az idő, hiszen Fadrusz János művét 1902-ben állították fel az erdélyi város központjában, a tekintélyes Szent Mihály plébániatemplom közvetlen szomszédságában. A szobor több mint százéves története alatt most először esett át alapos felújításon, miután a talapzata meggyengült, elemei hullni kezdtek. A kőtalapzat több részébe beszivárgott a víz, a repedéseken pedig néhol a fű is kinőtt.


A Magyar Köztársaság és Románia kormánya azonos mértékű támogatásának köszönhetően a felújított Mátyás-szoborcsoport ünnepélyes átadására szombaton kerül sor a kincses városban. A hivatalos avatóünnepség 14 órakor kezdődik Kolozsvár Főterén, ahol a helyi önkormányzat vezetői köszöntik az egybegyűlteket. A román kormány részéről ünnepi beszédet mond Emil Boc miniszterelnök (aki a közlemény szerint még nem igazolta vissza jelenlétét), Kelemen Hunor romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter, az RMDSZ elnöke. A magyar kormány részéről felszólal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője és Szőcs Géza államtitkár. Részt vesz az átadáson Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is.

Beszédet mond továbbá Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői áldást mondanak a szoboravatón, az ünnepi program során fellép a hóstáti kórus, és reneszánsz táncokat ad elő a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tánckara. Az ünnepséget koszorúzás zárja.

A hivatalos programmal párhuzamosan az EMNT is ünnepi műsort szervez több kolozsvári civil szervezet bevonásával Vivat Mathias címmel. Ennek keretében lesz gyerekfoglalkozás, csoportos látogatások a Farkas utcai Mátyás- és a Szent Mihály-templomban történészek vezetésével. Kolozsi Tibor szobrászművésznek, az alkotás restaurátorának a Mátyás-szoborcsoportról szóló vetített képes előadására a Szabók bástyájában kerül sor. Ugyanitt A Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János címmel kiállítás is nyílik. Este a Ghymes zenekar koncertezik az Apáczai Csere János Líceum udvarán. Lesznek egész napos rendezvények is: a Farkas utcai templomban reneszánsz ruhakiállítást, a Mátyás király utcában pedig kézművesvásárt tekinthetnek meg az érdeklődők.

A román és a magyar kormány 2006 novemberében Budapesten tartott együttes ülésén határozta el, hogy a két állam közös anyagi erőfeszítéssel újítja fel a már több mint százéves szobrot. A politikai döntés után kezdődhetett el a restaurálás előkészítési folyamata, majd a kivitelezés. Mindez korántsem volt zökkenőmentes, mint ahogy a szobor megszületése sem nélkülözte a bizonytalanságokat.

A 19. század második felében merült fel az ötlet, hogy Kolozsváron megörökítsék a település egykori szülöttjének, Mátyás királynak az emlékét. Murádin Jenő művészettörténész Két szobor száz év című könyve szerint 1880-ban indítványozták, hogy az egykori magyar uralkodónak a város főtere közelében lévő szülőházát emléktáblával jelöljék meg. A város azonban maradandóbb emléket akart.

Minorich Károly polgármester 1881-ben terjesztette a kolozsvári értelmiségiek bizottsága elé a különféle elképzeléseket. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy Mátyás király kolozsvári szülőházát renoválni kell, és táblával megjelölni. Azon a tanácskozáson született a gondolat, hogy Mátyás-emlékművet állítsanak a városban. A település tanácsa 1882-ben döntötte el, hogy Mátyás királynak méltó szobrot állít. Az alkotás méretéről és helyéről azonban megoszlottak a vélemények, így a pályázatot a szobor megalkotására csak 1893-ban írták ki. A pályamunkák közül 1895-ben Fadrusz János tervét választották ki, amelynek kivitelezése a városnak közel egymillió koronájába került. A világhírű alkotás leleplezésére 1902. október 12-én, nagy méretű ünnepségek keretében került sor.

A szoborcsoport fő alakját a lovon ülő Mátyás király képezi. A főalak szobormintája 1900-ban, a párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját, a Grand Prix-t nyerte el. Mátyást és annak lovát tartó talapzat aljában négy mellékalak látható, ők az egykori magyar uralkodó négy vitézét ábrázolják, Magyar Balázst, Kinizsi Pált, Báthory Istvánt és Szapolyai Istvánt.

A szobor restaurálásáról 2006-ban született politikai döntést követően két évig nem mozdult előre látványosan a felújítás ügye. Ez idő alatt a kolozsvári polgármesteri hivatal pályázatot hirdetett a szobor felújítására, de a helyi önkormányzat nagy meglepetésére egyetlen kivitelező sem jelentkezett. Az események azt követően gyorsultak fel, hogy 2008 novemberében a magyar állam illetékes képviselői aláírták a kolozsvári polgármesteri hivatal vezetőivel a szobor restaurálására vonatkozó román-magyar szerződést. Ezután 2009 áprilisában a hivatal meghirdette a szobor felújítására vonatkozó pályázatot, amelyet egy hónappal később a nagyszebeni Concefa Kft.-nek ítéltek oda.

A munkálatok nem kezdődtek el azonnal, mert vita alakult ki a restaurálási tervet elkészítő Utilitas Kft. és a nagyszebeni cég között. Az előbbi azt kifogásolta, hogy nem megfelelő képesítéssel rendelkező restaurátort akart foglalkoztatni a nyertes cég. Végül a restaurátori tervet kidolgozó Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművészre esett a nagyszebeni cég választása is, akit a magyar fél is támogatott. Kolozsi ugyanis korábban már bizonyított, hiszen ő vezette az aradi Szabadság-szobor bronzrestaurálási munkálatait is.

Szobormentést végeztem... - így értékelte a művész az MTI-Pressnek azt, hogy az elmúlt évtizedben Erdély két legjelentősebb köztéri alkotásának felújítási munkálataiban is részt vett. A restaurátor szerint Zala György Szabadság-szobra és Fadrusz alkotása egyformán nagy szakmai kihívást jelentett számára, és mindkét munkában kedvét lelte. - Ugyanazokat a beavatkozásokat kellett elvégezni - magyarázta. - A Mátyás szobor esetében az volt újdonság, hogy lovas szoborról lévén szó, annak belseje teljesen más, mint egy álló figurát ábrázoló alkotásé.

Kolozsi ugyan szobrászművész, de a restaurátori szakmát is kitanulta. Erdélyben ugyanis nem létezik szobrászrestaurátori képzés, amely Nyugaton már teljesen elkülönült a szobrászattól.

A Mátyás király szoborcsoport restaurálását élénk médiaérdeklődés övezte, így Kolozsinak a munkálatok során gyakran nyilatkoznia kellett a sajtónak. Bevallotta, hogy már előre legyártott válaszai voltak, mivel a riporterek általában ugyanazt kérdezték tőle. - Azt szoktam mondani, a legnehezebb az volt, hogy a lovat meg kellett patkolni, a lábát azonban nem akarta felemelni, emiatt kénytelenek voltunk lebontani a talapzatot " - jegyezte meg tréfálkozva.

A finanszírozók kérésére a helyszínen kellett kialakítani a restaurátori műhelyt, ugyanis Mátyás lovának az elszállítása jelentős mértékben megnövelte volna a költségeket. Télen is dolgozni kellett, vastagabb öltözékben. A szobor felújításán állandó jelleggel három bronzrestaurátor dolgozott, de segítséget is kaptak, így időnként nyolcan is munkálkodtak a helyszínen.

A munkálatok során váratlan nehézséget jelentett, hogy a szobrot összetartó belső csavarok zöme menthetetlenül tönkrement, kicserélésük sok fejtörést okozott a restaurátoroknak. - Ez volt a legnagyobb erőfeszítést igénylő része a munkának - elevenítette fel Kolozsi, hiszen a kicserélésük érdekében be kellett bújniuk a szobor alakjainak belsejébe, a szűk helyen pedig különböző leleményes megoldásokat kellett találniuk a munka elvégzéséhez.

Eredetileg rozsdamentes acélvázat akartak elhelyezni a szoborba, hogy ezer évig ne legyen szükség újabb restaurálásra, végül azonban csak cinkezett vázra futotta. Így a restaurálás "szavatossági ideje" várhatóan félezer évig érvényes. Váratlanul kellett szembesülni azzal a ténnyel, hogy Mátyás király fején aranyozott babérkorona volt. Az aranyozás nyomaira a szobor felületének megtisztításakor bukkantak rá. - Kezdetben kételkedtem, hogy a korona valóban aranyozva lett volna, de megkerestük Murádin Jenőt, aki bizonyította hogy az 1902-es szoboravató idején is arannyal volt bevonva - közölte Kolozsi.

Hátráltató tényező volt, hogy a talapzatot le kellett bontani. A köveknek körülbelül a tizenöt százalékát cserélték ki, mivel a régi darabok egy része szétmállott. Ezeket az eredeti anyagból, a Komárom-Esztergom megyéből származó süttői mészkőből pótolták. A magyarországi nyerskövet az erdélyi Kolozs megyei vistai kőfaragók formálták a szobor talapzatához.

A restaurálás során az is felkeltette a közvélemény érdeklődését, hogy időkapszulát helyeztek el a ló gyomrába. A 4-5 kilós henger alakú szerkezetbe Romániából, de a világ sok más pontjáról érkezett üzeneteket, rajzokat, verseket és folyóiratokat helyeztek el azzal a reménnyel, hogy az utókor számára marad valami kézzel fogható személyes emlék a mából.

A felújítási munkálatok 2010 novembere végén értek véget. Azóta a szobor Kolozsvár főterén régi pompájában látható. A szoborcsoportot most szombaton, április 2-án avatják fel újra román és magyar állami vezetők részvételével, tíz nap híján pontosan száznyolc és fél évvel az eredeti szoboravató után.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!