A széljegyzetek alkonya

A Newberry Library-ban található The Pen and the Book című kötetet csak a legnagyobb körültekintéssel, kamerák kereszttüzében lehet fellapozni. Témája a könyvkereskedésben rejlő profit – ez önmagában még nem lenne alkalmas arra, hogy a világirodalom nagyjai között tartsuk számon a könyvet, de az, hogy maga Mark Twain látta el széljegyzetekkel a sárgás lapokat, különös értékkel ruházza fel a kötetet.

Twain komolyan ostorozza a szerzőt, Walter Besant, mivel szerinte „semmilyen ötlet nem lehet annál ostobább, mint a sóhoz és a dohányhoz hasonlóan a könyvek árulását reklámozni ”, míg máshol csípős megjegyzéseket tesz Mary Baker Eddy, a kor egyik híres szerzőjének ily módon felgyülemlett hatalmas vagyonára. Twain ezzel gondolkodásának egy apró szeletét osztotta meg az utókorral, de ebben az időben egyáltalán nem számított szokatlannak, ha a könyvek oldalait megjegyzésekkel látták el. A „régészeti irodalomnak" is nevezett gazdag szellemi időtöltést azonban a digitális világ beköszöntével a kihalás fenyegeti.

„Az emberek mindig megtalálják annak a módját, hogy digitális módon is tudjanak jegyzeteket készíteni” – véli G. Thomas Tanselle, a John Simon Guggenheim Memorial Foundation korábbi alelnöke, a Columbia professzora. „A kérdés csupán az: hogyan lehet ezeket megőrizni? Ezekkel a problémákkal kénytelenek szembenézni a modern könyvtárak is” – tette hozzá.

Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az 1895-ben tizenöt könyvbarát által alapított Caxton Club nevű társaságot, amely a Newberryvel közösen márciusban egy tanácskozás során vitatná meg a kérdést, s a tervek szerint egy 52 esszéből álló kötetet is bemutatnak; az írások közös eleme, hogy mindegyiküket jegyzetekkel látta el tulajdonosa.

A széljegyzetek használata sokkal elterjedtebb volt a 19. században, elég csak Samuel Taylor Coleridge, William Blake, vagy Charles Darwin ilyen irányú munkásságát említeni. A könyvszéli jegyzet a 20. században a grafitival került egy szintre: udvariatlanságnak tartották, ha az olvasó valakinek a szellemi termékét „összefirkálja”. Paul F. Gehl, a Newberry kurátora szerint a tendencia erőszakos megfordítása a könyvtárosok és tanárok számlájára írható.

A könyvek jegyzetekkel való ellátása azonban nem tűnt el véglegesen. Amikor például Nelson Mandelát 1977-ben börtönbe vetették, egy Shakespeare-kötet járt kézről-kézre a foglyok között. Ekkor Mandela a Julius Caesar mellé jegyezte fel nevét, mellette a következő idézettel: „A gyáva nap mint nap meghal, a bátor csak egyszer”.

Az ilyen jellegű könyvek mára rendkívül módon felértékelődtek, nemcsak a hírességek közötti kapcsolatok természete miatt, hanem mert megtudhatjuk belőle, kik dolgoztak a művön – mondta el Heather Jackson, a Torontói Egyetem professzora, aki szerint ezáltal az átlagolvasók érzelmi reakcióit ismerhetjük meg, azokat a gondolatokat, amelyek az irodalomtörténészek előtt is ismeretlenek. David Spadafora, a Newberry igazgatója szerint a jegyzetek gazdagítják a könyvet, s mivel az olvasás nem passzív cselekmény, az olvasók bekerülnek a körforgásba, ezzel pedig történelmi kontextust kölcsönöznek a különböző műveknek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága