Sötét és füstös volt a kelták söre
2011. január 18. 11:43 Science News
Sötét színű, füstös, enyhén savanykás íze volt annak a sörnek, amelyet a mai Németország területén élt kelta közösségek fogyasztottak tivornyáikon – derült ki egy új kutatásból.
Korábban
Hat, egyenként 2550 éves, különleges módon megépített árok került feltárásra a németországi Eberdingen-Hochdorfnál, ahol kiváló minőségű árpamalátát, a sör egyik alapanyagát készítették – mondta el Hans-Peter Stika, a stuttgarti Hohenheim Egyetem archeobiológusa. A tíz évvel ezelőtt kiásott, több ezer elszenesedett árpaszem pontosan ilyen malátakészítésre alkalmas helyről került elő – számolt be a kutató az Archaeological and Anthropological Sciences legújabb számában.
Stika számos olyan eljárást reprodukált, amelyet a vaskori népek is használtak. A kelta helyszínen talált maláta létezése felől való megbizonyosodás után a kutató malátakészítő technikákat rekonstruált, hogy meghatározza, ez miként befolyásolta a sör ízét. A sörgyártás legkorábbi jelei a Közel-Keletről származnak, de meglehetősen ritkának számítanak a sörrel kapcsolatos régészeti bizonyítékok.
A kelta helyen a malátát egy erre speciálisan kialakított árokban beáztatták, majd kicsíráztatták. A szemeket az árok végén tűz segítségével kiszárították, ami végül füstös ízt és sötét színt kölcsönzött a malátának. Stika szerint a modern sörgyártással ellentétben a kelta nedűt fekete ürömmel, répamaggal vagy beléndekkel fűszerezték. „Ezek a hozzávalók egy teljesen más ízvilágot teremtettek, mint amihez ma hozzá vagyunk szokva” – vallja Stika, aki szerint a forró kövekkel való melegítés karamellás ízt adott az erjesztett kelta italnak.
Ugyanezen tanulmány egy másik érdekes adalékkal szolgál a sörgyártás-történet kedvelőinek. Nemrégiben ugyanis Berlin mellett egy 14. századi leégett középkori építményt tártak fel, amely 500 liter sör előállításához szükséges árpamalátát tartalmazott, és amelyet évszázadok óta használtak. Max Nelson, a kanadai Windsor Egyetem professzora egyetért Stika állításával, miszerint Eberdingen-Hochsdorfban folyt volna a malátakészítés, a malátát pedig Berlinben tárolták. A sörkészítés egyéb fázisai is ezeken a helyeken történt, ám Nelson szerint nem elképzelhetetlen, hogy erre valahol a közelben került sor.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Közel-Kelet
- Miről mesél egy 1200 éves edény?
- 1300 éves kutat találtak a kuvaiti Failaka-szigeten
- 80 ezer éves kőpengék az Arab-félszigeten
- Titkoztatos asszaszinok – karizmatikus vezetők alapították a legendás orgyilkos rendet
- Rengeteg balszerencse övezte a III. keresztes hadjáratot
- Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57