A történelemmel egyidős a gyerekkatonaság

A minap megjelent, Katonaként harcolnak, gyerekként halnak meg című könyv szerzője, az emberi jogi aktivista és egykori ENSZ-békefenntartó Roméo Dallaire szerint a világon jelenleg 250 ezer gyermekkatona áll fegyverben, leginkább Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Fekete-Afrikában. Többségüket lázadó csoportok toborozzák, de a nemzeti hadseregekben is jelen vannak a gyermekek – Bolívia haderejének ötödét például 16 éven alatti katonák alkotják. A könyvből megtudhatjuk, hogy ezek a gyerekek „kevesebb félelemmel, de sokkal agresszívabban” harcolnak, mint felnőtt társaik – írja Dallaire, aki maga is harcolt gyerekkatonák ellen (és mellett) az 1994-es véres, 800 ezer áldozatot szedő ruandai polgárháborúban.

Ha a gyermekkatonák évszázados történetét feldolgozó történeti munkák és források mélyére ásunk, akkor a gyermek ártatlanságába vetett hit és a gyermekkor felelőtlenségét hangozható álláspont, illetve a gyermekek megnövekedett képességeinek kiaknázása között tátongó szakadék képe tárul szemünk el – hangzik a könyv egyik legfontosabb megállapítása.

Az emberi jogi aktivisták régóta hangoztatott nézete szerint a gyermekeknek a háborúban való alkalmazása posztkoloniális jelenség – ez az érvelés azonban aligha állja meg a helyét. A Római Birodalom és az ókori Görögország idején a gyermekek lándzsavivőkként, üzenethordozókként és szerelőkként vették ki a részüket a háborús erőfeszítésből, a csata pedig a felnőttkorba való átmenetet jelentette az észak-amerikai bennszülött társadalmaktól kezdve (Cheyenne) egészen a nyugat-afrikai törzsekig (Benin).

A fiatalkorúak – a nemzeti mítoszokon túlmenően, mint amilyen Jeanne d’Arc legendája, a kilenc tengeri csatát még a 17. életévének betöltése előtt abszolváló norvég király, II. Olaf példája, vagy éppen a 12 évesen dán hordákat kaszaboló 10. századi ír uralkodó, Brian Boru – nem csak kisegítő munkáig vitték, egyeseknek magasabb sarzsit is sikerült besöpörniük. A Svédország legnagyobb katonai győzelmével záruló, az oroszok ellen vívott narvai csata (1700) például a 18 esztendős XII. Károly vezérletével zajlott, de Horatio Nelsonról sem mondható el, hogy a gyermekek gondatlan kenyerét ette volna: 12 évesen már a fedélzeten találta magát, három évvel később pedig az Északi sarkot is megjárta.

A hadviselés történetében ebből a szempontból a 19. század – különösen az amerikai polgárháború, más néven „fiúk háborúja” – hozta el a fordulópontot. Konzervatív becslések szerint minden tízedik katona nem töltötte be a háború idején a 18. életévét, de vannak olyan elméletek, miszerint a hadseregek harmada gyermekekből állt volna. A háború "professzionálódása" a gyerekkatonák számának visszaszorulását hozta magával, a berlini csatában a Hitlerjugend elkeseredett akciói és a varsói felkelés zsidó „kiskatonáinak” esete után a nemzetközi közvélemény is megkeményedett, mondván, a csatatér nem ideális játéktér a gyermekek számára. 1977-ben a genfi konvenció módosítása 15 évben húzta meg a korhatárt a fegyveres konfliktusokban való részvételhez, majd 1998-ban a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnnek aposztrofálta ennek megszegését.

Ugyanakkor azzal a közkeletű vélekedéssel is le kell számolnunk, hogy a "múltban nem lett volna gyermekkor". A csemeték közül ugyan szinte mindenki részt vett a családi vállalkozásokban a preindusztriális Nagy-Britanniában, a pubertáskor vége azonban inkább a tizenhéthez, mint a tizenháromhoz állt közelebb. Ráadásul a házasságkötésekre is később került sor, 1701-ben átlagosan 27 évesen keltek egybe a párok, a „gyermekházasságok” elterjedése pedig inkább az 1950-es évekre volt jellemző.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat