Már nem viselik Pétain nevét a francia utcák
2010. december 6. 07:44 MTI
Átnevezték az utolsó olyan utcákat is Franciaországban, amelyek a náci Németországgal való kollaboráció szimbólumának számító egykori francia államfő, Pétain marsall nevét viselték - közölte az illetékes prefektúra.
Korábban
Az északon található Tremblois-les-Carignan volt az utolsó a sorban: a 114 lakosú falu önkormányzati ülésén szerdán döntöttek arról, hogy a Pétain utcát ezentúl Belle-Croix-nak fogják hívni - jelezte a helyi közigazgatási szerv, amely néhány nappal korábban kérte erre a polgármesteri hivatalt. Novemberben két másik francia település is hasonló lépésre szánta el magát.
Az utcanév-változtatásokat megelőzően a normandiai Gonneville-sur-mer települést arra utasította Caen bírósága, hogy vegye le Pétain marsall portréját a polgármesteri hivatal díszterméből, mert az sérti a közintézmények semlegességének az elvét.
Október elején került elő az 1940-es francia zsidó törvény tervezetének eredeti gépelt változata, amelyben Pétain marsall saját kezűleg szigorított az antiszemita intézkedéseken. A most megtalált dokumentum rávilágított arra, hogy Pétainnek meghatározó szerepe volt a zsidótörvény létrejöttében és bizonyítéka a marsall mély antiszemitizmusának. A II. világháború után bíróság elé állított Pétain védőinek legfőbb érve az volt, hogy az államfő megvédte a francia zsidókat és csak a külföldi zsidók diszkriminációját támogatta. Ez az érvrendszer azonban a történészek szerint egyértelműen megdőlt.
Az első világháborús hős, Philippe Pétaint 1940. június 17-én választották Franciaország miniszterelnökének. Öt nappal később fegyverszünetet kötött a németekkel, akik addigra az ország egy jelentős részét már megszállták. Ettől kezdve Pétain - köztársasági elnökként - a németekkel kollaborálva a dél-franciaországi Vichy fürdőközpontból irányította az úgynevezett szabad zónát, innen kapta a kabinet a Vichy-kormány nevet. Pétain marsallt 1945-ben hazaárulás vádjával halálra ítélték, majd a büntetést életfogytiglani várfogságra változtatták. A volt államfő 1951. július 23-án halt meg börtönében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Hét legendás magyar sors Trianon után 20:20
- Fordulópontot jelentett a midwayi csata a csendes-óceáni hadszíntéren 15:05
- Bethlen ügyes külpolitikája is fontos volt a soproni népszavazás megvalósításához 14:20
- Interaktív programokkal várja vendégeit a BFZ az Aquincumi Múzeumban 13:20
- Egész Magyarország gyászba borult 1920. június 4-én 09:50
- Példás jelleme népszerűvé, betegsége végül uralkodásra alkalmatlanná tette III. Györgyöt 08:20
- A kor legnagyobb színészeivel dolgozott együtt Máriássy Félix tegnap
- Máig rejtély övezi a Hawaii-sziget lakói által istenként tisztelt Cook kapitány halálát tegnap