2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Már nem viselik Pétain nevét a francia utcák

2010. december 6. 07:44 MTI

Átnevezték az utolsó olyan utcákat is Franciaországban, amelyek a náci Németországgal való kollaboráció szimbólumának számító egykori francia államfő, Pétain marsall nevét viselték - közölte az illetékes prefektúra.

Az északon található Tremblois-les-Carignan volt az utolsó a sorban: a 114 lakosú falu önkormányzati ülésén szerdán döntöttek arról, hogy a Pétain utcát ezentúl Belle-Croix-nak fogják hívni - jelezte a helyi közigazgatási szerv, amely néhány nappal korábban kérte erre a polgármesteri hivatalt. Novemberben két másik francia település is hasonló lépésre szánta el magát.

Az utcanév-változtatásokat megelőzően a normandiai Gonneville-sur-mer települést arra utasította Caen bírósága, hogy vegye le Pétain marsall portréját a polgármesteri hivatal díszterméből, mert az sérti a közintézmények semlegességének az elvét.

Október elején került elő az 1940-es francia zsidó törvény tervezetének eredeti gépelt változata, amelyben Pétain marsall saját kezűleg szigorított az antiszemita intézkedéseken. A most megtalált dokumentum rávilágított arra, hogy Pétainnek meghatározó szerepe volt a zsidótörvény létrejöttében és bizonyítéka a marsall mély antiszemitizmusának. A II. világháború után bíróság elé állított Pétain védőinek legfőbb érve az volt, hogy az államfő megvédte a francia zsidókat és csak a külföldi zsidók diszkriminációját támogatta. Ez az érvrendszer azonban a történészek szerint egyértelműen megdőlt.

Az első világháborús hős, Philippe Pétaint 1940. június 17-én választották Franciaország miniszterelnökének. Öt nappal később fegyverszünetet kötött a németekkel, akik addigra az ország egy jelentős részét már megszállták. Ettől kezdve Pétain - köztársasági elnökként - a németekkel kollaborálva a dél-franciaországi Vichy fürdőközpontból irányította az úgynevezett szabad zónát, innen kapta a kabinet a Vichy-kormány nevet. Pétain marsallt 1945-ben hazaárulás vádjával halálra ítélték, majd a büntetést életfogytiglani várfogságra változtatták. A volt államfő 1951. július 23-án halt meg börtönében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár