A vörösterror 133 napja

Történészek és a digitális forradalom

2010. november 19. 08:44 The New York Times

Újabb információs forradalommal "kénytelenek" együtt élni a történészek, akik minden képzeletet felülmúló, a közös kutatásokat előtérbe helyező, látványos projektekkel adnak választ a digitális kor kihívásaira.


A digitális kor tudósai szerint nem a következő politikai-filozófiai ’izmus’-okból kellene inspirációt kölcsönözni, hanem inkább azt kellene megvizsgálni, hogy a technológiai forradalom miként befolyásolta a művészeteket érintő percepcióinkat. Ez a határ a metódusról szól: arról a hatalmas, digitalizált anyagokat tároló technológiai vívmányokról, amelyeknek az emberiség korábban nem volt birtokában.

Ezek a kutatók már az amerikai polgárháborús csatamezőket digitalizálják, hogy megvizsgálják, milyen szerepet játszott a topográfia a végső győzelem kivívásában; megnézik a jazz-előadásokat, amellyel felmérhetik a különböző zenei alakulatoknak a műfajra gyakorolt hatását; valamint diagramokat, forrásokat és animációkat vetnek össze, hogy végigkövessék Thomas Jefferson utazásait, s ezzel az eszmék terjedését.

„A digitális kor gyermekei fantasztikus dolgokra képesek” – nyilatkozta Anthony Grafton, a Princeton történésze. „Hiszek a kvantifikációban, de úgy vélem, ezzel nem lehet mindent megmagyarázni. Sokan elfelejtik, hogy a digitális eszközök csupán eszközök, nem pedig célok” – tette hozzá.

A korszak kutatói egy sor gyakorlati problémával találják szemben magukat, először is: milyen tudást közvetítsenek, amelynek elődjeik nem voltak birtokában. A National Endowment for the Humanities a National Science Foundationnel közösen elindította a Digging Into Data Challenge című projektet, amely sok részterületet ölel fel, az online tárolástól az információk digitális feltérképezéséig. A projekt kiötlői azonban eléggé szkeptikusak, mivel szerintük a legtöbb kutató nagyon nehezen képes átállni az új rendszerre – még azok a történészek is, akik évek óta adatbázisokkal dolgoznak.

Jó példáknak azonban nem vagyunk híján: idén márciusban például egy tíz európai ország szakembereiből álló kutatócsoport grandiózus projektet indított el, amely a művészeteket és más humán tudományt kívánja digitalizálni. Hasonló célra tavaly a Google egymillió, míg a National Endowment for the Humanities kétmillió dollárt különített el.

Az egyik ösztöndíjas, Dan Edelstein, a Stanford professzora a felvilágosodás ideje alatti eszmei áramlatokat térképezi fel, s a nagy gondolkodók, többek között Voltaire, Locke és Newton levelezéseit vizsgálja meg. Munkájában oxfordi szakemberek vannak segítéségére, amely során elsősorban arra koncentrál, hogy földrajzi értelemben mennyire mutatható ki a felvilágosodás európai jellege. „Hogyan működtek ezek a hálózatok? Tényleg annyira mélyek voltak, ahogyan azzal az emberek kérkedtek, vagy teljesen máshogy működtek? Új kérdéseket kell feltennünk” – mondta Edelstein.

A kutatások során az egyik legfontosabb felfedezés a London és Párizs közötti levélváltások csekély volta volt – magyarázza a kutató. „Ha elfogadjuk, hogy Anglia a szabadság és vallási türelem bástyája volt, akkor azt gondolhatnánk, hogy sokkal intenzívebb levelezés zajlott a két ország között, mint amit a térkép mutat” – vallja Edelstein.

Tom Scheinfeldt, a George Mason Egyetem oktatója szerint a kutatók ugyanabban a helyzetben érezhetik magukat, mint amelyet a 19-20. század fordulóján alkotó kollégáik éltek át, akiknek meg kellett birkózniuk a tudományban, a kommunikációban és közlekedésben végbement forradalom következtében rájuk szakadt hatalmas mennyiségű információval.

Háromszázötven év tudományos munkájának összegyűjtése motiválta Martin K. Foys középkorászt, hogy elkészítse a 68 méter hosszú, a hastingsi ütközetet ábrázoló bayeux-i szőnyeg digitális változatát. „Hagyományos eszközökkel szinte lehetetlen tanulmányozni” – mondta Foys, aki vallja: a kommentárokkal ellátott munka révén forradalmasítani lehet a középkori kutatásokat. Legújabb projektje Shannon Bradshaw programozó és Asa Simon Mittman művészettörténész közreműködésével készült el, amely középkori térképek és szövegek online hálózatát tartalmazza. A középkori forrásokon a kutatók így egyszerre tudnak dolgozni, ezzel pedig véget érhet az az időszak, amikor magányos kutatók könyvtárak eldugott sarkaiban, papírjaikba temetkezve révedeztek a távoli múltba.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!