Egy különös tavasz története
2010. október 25. 14:03
Az 1956-os forradalom, majd az azt követő május elseje közti fél évet mutatja be Spiró György legújabb kisregénye: a Tavaszi tárlat egy bizonytalan, megfélemlítésekkel és megalkuvásokkal teli időszakba kalauzol.
Korábban
A „tipikus” kisember lett Spiró György legújabb kisregénye, a Tavaszi tárlat főhőse, aki még a forradalomból is kimaradt: pár nappal előtte vonul be a kórházba, hogy aztán november 4-e után hazatérve legyen főszereplője egy hihetetlenül szerencsétlen eseménysornak.
A forradalmat követő fél év ugyanis bizonytalan hétköznapokat hoz – ahogy ezt a főhős, Fátray Gyula sorsa is leképezi, aki mindent elveszíteni vél, amikor neve megjelenik egy fegyveres összeesküvőket leleplező cikkben. A kafkai helyzetből úgy tűnik nincs kiút: a korábbi barátokból ellenségek lesznek, egytől egyig átnéznek Fátrayn, aki napközben magányosan kóborolva járja Újlipótvárost, megoldást keresve helyzetére. A fenyegető hatalom árnyéka nem csak őt, hanem feleségét is eléri, aki a Műcsarnokban bemutatásra kerülő Tavaszi Tárlat reprezentatív kiállításának megvalósítása során éli át, és válik „elszenvedőjévé” az új rendszernek, amely megmutatja, hogy „úgy” már nem lehet, de „így” még nem szabad.
A megdicsőülést bizarr módon Kádár május elsejei beszéde hozza el: a felvonulás nem csak a rendszerrel való azonosulást, hanem a főhős felesége számára a nyugati utazások lehetőségét is felvillantja, „élhetővé” téve mindennapjaikat. Megtörés és kiegyezés, társadalmi lázadás és önfeladás, azonosulás és különbözés, kitaszítás és összekacsintás elevenednek meg a regényben, amely talán azzal a kérdéssel is szembesít: hogyan, miért és milyen lépésekben konszolidálódhatott Magyarországon az a rendszer, amelyre sokan ma is nosztalgiával tekintenek.
Emögött pedig talán az 1956-os események egyik legfőbb problematikája rejlik: a forradalmat ma általában a hősök és hozzátartozóik narratívájából ismerjük, és nagyon keveset tudunk azokról, akik támogatták, kiszolgálták, vagy épp csak elfogadták a rendszert. Ők voltak a többség, azaz akik 1956 után is támogatásukkal segítették a ”konszolidáció”, a megalkuvás világát.
Történeteik, indokaik, vélt és valós magyarázataik az esetek nagyobb részében mindmáig ismeretlenek, pedig akár a rendszerről, akár az 1956-os forradalomról is csak akkor kaphatunk teljes képet, ha mindkét oldal elbeszéléseit megismerve fedezzük fel a múltat, ami nem hősökről és elnyomókról, hanem emberekről szólt, akik így vagy úgy, de meghatározták és a mai napig meghatározzák az országot, amiben élünk.
Spiró György: Tavaszi tárlat. Magvető Kiadó, Bp., 2010, 288 o. 2990 Ft.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Nehezen barátkozott meg az amerikai hétköznapokkal Kabos Gyula 18:05
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap