Műkincstolvajok és alvilági rejtélyek

Mindennapos aggodalmak

Az egyik az a látványos betörés, amelynek kárvallottja májusban a Modern Művészetek Múzeuma volt: a rablók 100 millió eurót (mintegy 27 milliárd forintot) érő zsákmánnyal távoztak a párizsi intézményből. A másik pedig az a szeptemberben lezajlott per, amelyben három férfit vádoltak azzal, hogy annak a bandának dolgoztak, amely 2007-ben Pablo Picasso unokájának párizsi villájába behatolva több rendkívül értékes alkotást tulajdonított el.

A Wilson sugárúton lévő művészeti múzeumból tavasszal öt remekművet loptak el a rablók, köztük volt Picasso-, Matisse- és Modigliani-kép is. A The New York Times riportja szerint a bűnözőknek ehhez tudniuk kellett, hogy melyik az az egyedüli ablak, amelynek biztonsági berendezése éppen nem működik, mi a belső őrség éjszakai őrjáratainak időbeosztása, és azt is, hogy mit vigyenek el, mely alkotások a múzeum legfőbb kincsei, és pontosan hol találhatók.

A Picasso-villába történt betörés végrehajtói is komoly helyismerettel rendelkeztek: gondosan kidolgozott álkulccsal nyitották ki a lakás bejáratának szuperbiztos zárját, olyan csendben dolgoztak, hogy az unoka - Diana Widmaier - nem ébredt fel, miközben kivágták a vásznakat a keretekből. A helyszínen nem hagytak sem ujjlenyomatot, sem DNS-mintát. A tolvajok kiléte mindkét esetben homályban maradt. A szeptemberi per vádlottjait sem tettesként, hanem bűntársként vonták felelősségre.

A művészeti világ számára rejtély, kik állhatnak a Franciaországban évente elkövetett két-három tucat múzeumi műkincslopás mögött, és miként remélhetik a tolvajok, hogy a birtokukba került, könnyen felismerhető és azonosítható műveket bárhol is tudják majd értékesíteni. A fő kérdés azonban az, képesek-e az ország nagyhírű művészeti intézményei szembeszállni a feltehetően profi bűnözők laza felépítésű bandáival.

A lopott művek zavaros, átláthatatlan globális piacán a francia múzeumok elsőrendű vadászterületet jelentenek. Bár 1998-hoz képest - amikor 48 esetben fosztottak meg kincseiktől francia létesítményeket - a helyzet javult, az elmúlt másfél évtizedben átlag még mindig évi 35 múzeumi lopás vagy rablás történt. Számos elmélet született a jelenség magyarázatára, közös vonásuk az a feltételezés, hogy sokféle bűnöző működik változó összetételű csoportokban, ezek megosztják egymás között a lehetséges vevőkre és az eladásra alkalmas művekre vonatkozó információikat, és akcióik előtt gondosan tanulmányozzák a kiszemelt múzeumokat.

Christophe Girard, Párizs kulturális kérdésekkel foglalkozó alpolgármestere közölte az amerikai lappal: nem múlik el nap, hogy a város múzeumigazgatóit ne aggasztaná ez a kérdés, mivel tudják, hogy a bűnözők tökéletesítették módszereiket, és a művészet értéke ma minden képzeletet felülmúl. Hiába erősítették meg a kiállítások védelmét - a Modern Művészetek Múzeumába például két tárlat között törtek be a rablók, mivel tudták, hogy olyankor kisebb a készenlét.

1. Mindennapos aggodalmak
2. Intellektuális kihívás?
3. A rablás emléke továbbra is kísért

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa
• Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban
• Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak?
• A csata, ami megmentette Angliát: II. Henrik titkos győzelme
• Különös középkori gyógymódok: menyéthere és varázsigék
• Több száz csontvázat találtak Gloucesterben
• Elit harcos fegyverére bukkantak Lengyelországban
• Először behódolt, majd fellázadt az angol király ellen Robert Bruce 
• Loch szigete ritka középkori crannog - most feltátrják