Visszakapta korábbi arculatát Bécs egyik patinás kávéháza
2010. október 19. 17:21 MTI
Újra birtokba vehették a kávéházak rajongói Bécsben az átalakításon átesett Café Museumot, az osztrák főváros egyik patinás kávéházát.
Korábban
Azok a turisták, akik az elmúlt kilenc hónapban az útikönyvek tanácsát követve a Bécsi Operaház és a Szecesszió Háza múzeum között félúton található Café Museumot is fel akarták keresni, zárt ajtókra találtak, egészen hétfőig. Az átalakítás során a berendezés visszakapta a régi, bár nem az eredeti arculatát, a törzsvendégek legnagyobb örömére.
Az 1899-ben alapított kávéház első berendezését Adolf Loos, a bécsi századforduló híres építésze és iparművésze tervezte. A kávéház több másikhoz hasonlóan a bécsi művészvilág találkozóhelyévé vált, rendszeres vendégei voltak mások mellett Gustav Klimt és Egon Schiele festők, valamint Robert Musil író.
A puritán székeket és asztalokat 1931-ben a kor egy másik neves tervezője, Josef Zotti félköríves kialakítású, párnázott padjai váltották fel. 2003-ban visszaállították a Loos-féle kialakítást, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Café Museum törzsvendégei egyre inkább elmaradoztak. Berndt Querfeld, a helyiség új bérlője a Zotti-féle berendezés újragyártása mellett döntött. "Vissza akartuk hozni az otthonosságot és a régi vendégeket megszólítani" - mondta.
Az újragyártott padok és gömb alakú, acél mennyezeti lámpabúrák mellett korabeli darabok, az ugyancsak Zotti tervezte eredeti fali lámpatestek, valamint 1931-ből való Thonet-székek alkotják a berendezést. Ahogy a megnyitó sajtótájékoztatón részt vevő újságírók tapasztalhatták, a régi-új Café Museumot már az első nap birtokukba vették a vendégek.
Az újranyitás új fejezetet jelent a Café Museum történetében azért is, mert a Querfeld család kávéház-birodalmának nyolcadik tagjaként működik tovább. A Querfeldek legismertebb kávéházai az 1873-ban alapított, 1976 óta a család üzemeltetésében működő Landtmann és a Café Mozart, amelynek épületében 1794 óta üzemel kávéház és amelyet a család 1994-ben vett át.
Az osztrák fővárosban 2600 létesítmény - és közönségük - gondoskodik a gazdag kávéházi kultúra fenntartásáról, köztük a Café Sperl, a Hawelka, a Central és más híres intézmények. Egy 2009-es felmérés szerint a külföldieket is beleszámítva Ausztriában fejenként napi átlag 2,6 csésze fogy kávéból, fejenként évi 160 liter. Csak vízből fogy több az italok közül, a sör is csak a harmadik helyen áll. Európában csak Norvégiában, Dániában és Finnországban fogyasztanak több kávét. A kávéivók több mint egyharmada jár hetente kétszer-háromszor kávéházba, 19 százalékuk pedig minden nap.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap