A bicegő vándor Budapesten

Josef Čapek (1887, Hronov – 1945, Bergen-Belsen) a huszadik századi cseh kultúra kimagasló személyisége. Öntörvényű, eredeti gondolkodású művészként tartjuk számon, aki mind a festészet, mind a grafika, az illusztráció, a karikatúra, a könyvtervezés, a színházi díszlet- és jelmeztervezés területén jelentőset tudott alkotni.

Ezzel párhuzamosan írói tehetségét is kamatoztatta: publicisztikai írásai, tárcái mellett novellákat, kisregényeket, színdarabokat, máig élvezetes modern gyermekmeséket, valamint veretes, mély gondolatiságú reflexív prózai műveket hagyott az utókorra. Írásainak egy részét öccsével, Karel Čapek íróval közösen, a kettejük által jegyzett Čapek fivérek „márkanév” egyik feleként alkotta meg.

Josef Čapek az első világháború előtt a cseh avantgárd legjelesebb képviselői közé tartozott: akkoriban gyakorló művészként, teoretikusként egyaránt a kubizmus és az expresszionizmus csehországi elfogadtatásán, meghonosításán munkálkodott. De már a 20-as évektől kívül állt minden korabeli művészeti csoportosuláson, bár továbbra is nyomon követte és szakíróként kommentálta az új képzőművészeti törekvéseket.

Az avantgárd korszakból következetesen átörökítette a belső szabadság és az autentikus alkotás követelményét, a modern művészeti forma kérdésétől pedig fokozatosan eljutott a művészetet az emberi lét alapkérdéseit érintő vallomással azonosító szemlélethez. A mű formai „megfelelésénél”, újszerűségénél, az alkotó mesterségbeli remeklésénél sokkalta többre tartotta a művészi megnyilvánulás őszinte kifejezőerejét, a műben tükröződő valóságismeret mélységét. Csak több év távlatából vált nyilvánvalóvá, hogy Josef Čapek költőként, próza-, dráma- és esszéíróként is a modern cseh kultúra legnagyobb alakjai közé tartozik.

Pavla Pečinková asszony, a kiállítás kurátora a hatalmas anyagból (festményekből, metszetekből, nyomatokból, rajzokból) közel 50 linóleummetszetet választott ki az óbudai kiállításra. Az 1920-as évek közepéig Josef Čapek az európai avantgard irányzatokhoz, elsősorban a kubizmushoz és az expresszionizmushoz kapcsolódva alkotott. Ez utóbbi irányzat kedvelt médiuma a linómetszet, mely jelentéstömörítő egyszerűségével, folt- és plakátszerűségével képes az élmény expresszív megjelenítésére.

A kiállításon az önálló metszetek mellett az érdeklődők láthatnak olyanokat is, amelyek az 1910-es évek cseh kultúrájának egy marginális, de nagy hatású kiadója, Josef Florián által kiadott könyvekhez készültek, illetve olyanokat is, amelyeket az 1920-as évek első felében készített Josef Čapek egy barátja, a költő és grafikus Bohuslav Reynek kis példányszámú magánkiadványához.

Kiállítás az 1910-20-as évek linómetszeteiből - magángyűjteményből (Óbudai Társaskör, III. Kiskorona u. 7., 2010. október 14 – november 14.) A kiállítást Pataki Gábor művészettörténész nyitja meg (2010. október 14. 18 órakor), a képek megtekinthetők november 14-ig hétfő kivételével naponta 14-18 óráig

Irodalmi est és beszélgetés cseh és magyar résztvevőkkel (Óbudai Társaskör, III. Kiskorona u. 7., 2010. október 14. 18 órától)

A belépés díjtalan.

A kiállítás meghívója

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. világháború

• Űrlények vagy japán bombázók? Napjainkig rejtély a „Los Angeles-i csata”
• Megtalálták a HMS Troopert, a 81 éve eltűnt kémtengeralattjárót
• Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini 
• Ifjú éveiben a hadbíróságot is megjárta az USA legkiválóbb tengernagya, Chester Nimitz admirális
• II. Erzsébet 70 évig uralkodott, ezzel ő ült leghosszabb ideig az angol trónon
• Harc minden négyzetméterért: az Ivo Dzsima-i csata tragédiája