Kiállítás az Anjou-kori Visegrád mindennapjairól
2010. szeptember 28. 09:17
Károly Róbert koronázásának 700. évfordulója előtt tisztelgő új időszaki kiállítás nyílt a visegrádi Mátyás Király Múzeumban. A tárlaton a településre vonatkozó legújabb kutatási eredményeket vehetik szemügyre a látogatók.
Korábban
A 14. század első évtizedeinek viharai a település történetében is megmutatkoztak. A város kezdetben Vencel király birtokában volt, akitől Csák Máté szerezte meg, majd I. Károly csapatai ostromban foglalták el. Az uralkodó 1323-ban költözött ide, választásában többek között szerepet játszott a IV. Béla király által alapított alsó- és a fellegvár jól védhetősége.
Mivel az uralkodó Visegrádon alakította ki rezidenciáját, komoly építkezésekre került sor. Megerősítették az ún. Salamon-tornyot, majd felhúzták a királyi ház falait. A királyi udvar idetelepülésével Visegrád jelentősége is megnőtt, 1335-ban helyt adott a Közép-Európa sorsát meghatározó királytalálkozóra. A város fontos szerepet töltött be az Anjou-kori államigazgatásban, itt őrizték a koronázási ékszereket. I. Lajos király is szívesen tartózkodott Visegrádon, a palota kiépítése az ő nevéhez köthető.
Sajnos a török időkben a középkori részek az elenyésztek, a beépítettség miatt a régészek komoly nehézségekbe ütköztek. Az utóbbi évtizedek szisztematikus kutatásainak köszönhetően sikerült árnyaltabb képet alkotni a település 14. századi topográfiájáról. A kutatók összegyűjtötték az írott forrásokat, az oklevelekben található adatokat összevetették az ásatások során nyert információkkal. Ezek alapján elmondható, hogy a település gazdag volt, a különböző rétegekben talált leletek széleskörű anyagi kultúrára utalnak.
Kályhacsempék, különböző használati eszközök árulkodnak a mindennapi életről, sőt az egyik szelvényből egy próbaveret is előkerült, amely a pénzverés ékes bizonyítéka. A kiállításon látható annak a harangöntő formának a maradványai, amellyel egykor Konrád mester dolgozott. Munkáját I. Lajos király is elismerte oklevelében, a számítások szerint a harang igen impozáns lehetett.
A kiállítás rendezői nagy hangsúlyt fektettek a vizualitásra. A számítógépes rekonstrukciók segítségével magunk elé képzelhetjük a visegrádi és a diósgyőri vár 14. századi kinézetét, bejárhatjuk az Erzsébet királyné által alapított klarissza kolostort és megtekinthetjük a budai vár ódon falait is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Sztálin érezhette magát nyeregben a szövetségesek jaltai konferenciáján 19:05
- Humorral fűszerezte beszédeit Jókai Mór a parlamentben 17:05
- Az ÁVH fogdájától az olimpiai aranyéremig jutott Grosics Gyula 15:05
- Csak 16 éven felüliek nézhették meg egyedül az első egész estés rajzfilmet 12:20
- Karddal rontott Kádár János testőreire egy részeg csinovnyik 10:40
- Új fényt vet egy kutatás a székelyek eredetére tegnap
- A valóság szépségét igyekezett tükrözni a cseh kocsmák írója, Bohumil Hrabal tegnap
- Szeretett háziállataikat is magukkal vitték hódító útjaikra a vikingek tegnap
