A vörösterror 133 napja

Örmények miséztek az Akdamar-szigeten

2010. szeptember 20. 17:23 MTI

Mintegy ezer örmény vett részt vasárnap a délkelet-törökországi Akdamar-sziget egyik templomában tartott, sokak által szimbolikus jelentőségűnek tartott eseményen, egy örmény ortodox szertartáson.


A templomban 1915 - az örmények elleni első világháborús vérengzések - óta nem tartottak misét. Törökország azzal a szándékkal egyezett bele a 10. századból származó templom megnyitásába, hogy enyhítse az örmények és törökök közt a véres múlt miatt máig élő feszültséget. Jereváni vélemények szerint azonban a gesztus nem több PR-akciónál.

A zarándokok hajón érkeztek a Van-tavon a szigetre, többségük a Törökországban élő - a mise megtartását eredetileg kezdeményező - örmény kisebbség tagjai, de többen jöttek Örményországból, Európából és az Egyesült Államokból is. Sokan a templomon kívül elhelyezett kivetítőn és hangszórókon keresztül követték a szertartást.

Az eseményt, amelyre eredetileg ötezer hívőt vártak, némileg beárnyékolta, hogy Örményországban bojkottot hirdettek a szertartás ellen, mert a török hatóságok nem engedték a mise idejére egy kereszt elhelyezését a 2007 óta múzeumként működő templom tetején. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy a 200 kilogrammos kereszt súlyát nem bírná el az ezeréves épület tetőszerkezete, és a jelképet végül a templom bejáratánál helyezték el. Az elutasítás miatt sok örmény lemondta a szigetre tervezett útját. Az örmény apostoli egyházat irányító ecsmiadzini pátriárka eredetileg két képviselőt küldött volna az eseményre, de a kereszt körüli huzavona miatt végül erre sem került sor.

Jerevánban közben több százan gyűltek össze az első világháborús vérengzések emlékhelyén, hogy tiltakozzanak az Akdamar-szigeti mise ellen.

A törökországi örmény kisebbség nagyjából 70 ezer fősre tehető, tagjai elsősorban Isztambul környékén élnek, ahol több templomuk is van. Törökország és Örményország tavaly megállapodást írt alá a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és az évekkel ezelőtt lezárt közös határuk megnyitásáról. A folyamat azonban a szerződéssel kapcsolatos kölcsönös vádaskodások miatt megakadt, és Jereván áprilisban bejelentette, hogy leveszik a megállapodás szövegének áttekintését a parlament napirendjéről.

Az örmények szerint mintegy 1,5 millió honfitársukkal végeztek a törökök az első világháború idején végrehajtott mészárlások során. Jereván szerint a vérengzések népirtásnak tekinthetők, Ankara viszont elutasítja ezt a szóhasználatot, és azt hangoztatja, hogy az öldökléseknek számos török muszlim is áldozatul esett.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
 <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i> <br /><i>AFP</i>

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!