Rippl-Rónai József emlékkiállítás Szolnokon
2010. szeptember 10. 13:22 MTI
Rippl-Rónai József műveiből nyílt emlékkiállítás a Szolnoki Galériában, ahol 38 festmény, 19 grafika és néhány fotó segítségével ismerkedhet meg a közönség a 20. századi magyar festészet egyik legjelesebb alakjának munkásságával. A teljes életműről áttekintést adó tárlat anyagát a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből Plesznivy Edit főmuzeológus válogatta.
Korábban
Mint azt Horváth László, a társrendező szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója a megnyitón hangsúlyozta, a mostani kiállítás szervesen illeszkedik a galéria nagy képzőművészek, többek között Dürer és Chagall alkotásait bemutató tárlatsorozatába. Rippl-Rónainak ugyan nem volt személyes kötődése a Tisza-parti városhoz és annak művésztelepéhez, de bizonyára sok szolnoki kedveli őt, akiknek így nem kell Kaposvárra, Budapestre vagy Párizsba utazniuk, helyben megcsodálhatják műveit - tette hozzá.
Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese a művész életpályáját vázolva kiemelte: Rippl-Rónainak volt bátorsága ahhoz hogy szakítson mesterével, noha Munkácsy-epigonként biztos jól keresett volna festményeivel. Nagyságát jelzi, hogy magyar festők műveiből nem tudnak külföldön úgy tárlatot rendezni, hogy azon nem lennének a keze nyomán született képek és grafikák - tette hozzá.
Az 1861-ben született Rippl-Rónai József pályája első évtizedeiben a kor legforróbb szellemi közegében, Párizsban dolgozott. Kezdetben Munkácsy segédjeként alkotott, de az 1889-ben készült Nő fehér pettyes ruhában című festménye már a mestertől való elszakadás első stációját jelölte.
Sikeres külföldi évek után Magyarországra a századfordulón tért haza azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a kortárs festészet megújítására vállalkozzon. 1902-ben Kaposváron telepedett le, majd hat évvel később ott megvásárolta a Róma-villát, amely emlékházaként napjainkban is őrzi eredeti enteriőrjeit.
Az 1910-es évektől kezdve egyre kevesebb olajképet festett, élete hátralévő részében kizárólag a pasztellnek szentelte művészetét. Baráti köréhez tartozott többek között Szinyei Merse Pál, Vaszary János, Medgyessy Ferenc, Petrovics Elek, Lázár Béla, Bölöni György, Ady Endre, Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.