Szobori búcsú Ópusztaszeren
2010. szeptember 9. 17:12 MTI
Újjáéledése után negyedik alkalommal rendezik meg vasárnap az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történetéhez szorosan kapcsolódó ünnepet, a Szobori búcsút.
Korábban
Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékműnél első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az emlékmű az ezt követő években országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé vált. Az első világháború alatt a látványos ünnepségek szüneteltek, az 1919-es forradalom eseményei pedig gátolták a szobor körüli évenkénti búcsújárást. A szokás a harmincas években éledt újjá, és időpontja augusztusról szeptemberre került át. A búcsújárást a második világháború megszakította.
A háborút és a földosztást követően az esemény kiüresedett, utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget az emlékműnél a régi tradíciók szerint. Az ünnep hagyományát 2007-ben Árpád vezér halálának ezerszázadik és az első Szobori búcsú száztizedik évfordulóján élesztette újjá a park vezetése.
Zelena András, az intézmény sajtóreferense elmondta, hogy az ünnepi alkalom fő eseménye a monostor romjai között 11 órakor kezdődő szentmise lesz, amelyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrál, de az emlékpark egész nap színes és tartalmas programokkal várja látogatóit. Kora délután az Árpád-emlékmű előtti színpadon történelmi dalok, imák, Mária-énekek, középkori népi dallamok csendülnek fel Szvorák Katalin Liszt-díjas népdalénekes előadásában, ezt követően az Üllési Fonó Néptáncegyüttes műsorát és az Aranyszamár Bábszínház előadását láthatják a vendégek.
A skanzen 1920-as évekből származó iskolájában és az épület környékén kemencés sütögetéssel, kézműves-bemutatókkal és foglalkozásokkal, körhintával, ügyességi játékokkal várják a gyermekeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.