Havdala piros-fehér-zöldben

Ebben küldöm az életemet

A cfáti múzeumba kerültek azok a tipikus családi tárgyak is, amelyeket egy budapesti nő padlásán, egy hatalmas bőröndben találtak a múzeum magyarországi jogi szervezetének képviselői. A koffer tele volt fehér zacskókkal, amelyekbe nagymamák gyűjtötték össze unokáik számára a családra nagyon jellemző tárgyakat. A háború után nem volt kinek átadni azokat, így a múzeumba kerültek. Egy másik különlegesség egy főbejárati sarokkő, amely a budapesti származású zsidók által a 19. században épített, később földrengésben elpusztult cfáti zsinagóga egyetlen megmaradt darabja.

Három éve egy látogató, akire nagy hatást tettek a látottak, de aki nem mutatkozott be, csak annyit mondott magáról, hogy az övé a világ legnagyobb, 3000 darabból álló haggadagyűjteménye, a múzeumnak ajándékozta összes magyarországi haggadáját - szentírás-magyarázatát -, összesen 110-et.

A holokausztnak szentelt terem sok megrendítő emlékének egyike egy boríték, amelyben egy munkaszolgálatos férfinak küldte el felesége kislányuk fotóját és a gyermek levágott copfját. A férfi túlélte a háborút, felesége és lánya azonban nem, csak ez a boríték maradt meg neki emlékbe - róluk, tőlük, belőlük. Kitelepült Izraelbe, és érezve halála közeledtét elküldte a múzeumnak a borítékot azzal a kéréssel, hogy "ebben küldöm az életemet, kérem, gondoskodjanak róla".

A jelentősebb új szerzemények közül említést érdemel egy mindössze 6 mm átmérőjű pénzérme, amelyet egy zsidó mesterember készített IV. Béla korában, egy marosvásárhelyi lány és egy franciaországi olasz fogoly titkos, válltömésbe rejtett levelezése az oberhoherelbe-i táborban való fogságuk idejéből, valamint egy 20. század eleji csornai zsidó szatócsüzlet válogatott tárgyai.

A nagyközönség számára a törökkori épületben rendezett kiállítás elsősorban néprajzi szempontból érdekes, de a magyar származású izraeliek számára fontos információs központ is. A magyar zsidósággal foglalkozó, itt összegyűlt 16 ezer könyv a legnagyobb könyvtár a maga nemében. Két és fél ezer, magyar ajkú zsidók által is lakott településről van számítógépes adatbázis, amelyben közösségre, egyénekre, zsinagógákra, művészetekre, irodalomra lehet rákeresni. A látogatók közül sokan kutatnak személyes, családi információk után, a leggyakrabban szűkebb hazájuk, szülővárosuk, otthonuk iránt érdeklődnek.

Tavaly került fel az internetre a múzeum ivrit és magyar nyelvű honlapja, amelyet a munkaszolgálat témájának szentelt átfogó információkkal a munkaszolgálat történetéről, tanúságokkal, képekkel, levelekkel, térképekkel és névkeresési lehetőséggel. Érdekes esetként említette az igazgató annak a Magyarországról érkezett, mélyen vallásos keresztény női turistának az esetét, aki egy fényképen felismerte az egykori családi bútort, és annak alapján tudta meg, hogy ő maga is zsidónak született, és aztán az adatbázis segítségével sikerült megtalálnia édesanyjának sírját is a budapesti zsidó temetőben.

A múzeumba érkező látogatókat egy húsz éve készült, lelkendező hangú rövidfilm tájékoztatja arról, hogy mennyire hazájuknak érezték a zsidók a történelmi Magyarországot. "A zsidók szerették ezt az ideiglenes hazát, amelyet tejjel-mézzel folyó Kánaánként énekeltek meg a költők. Apáink is úgy vélték, hogy hasonlít az Ígéret földjére, talán jobban, mint a soha nem látott eredeti" - idézi fel a bevallottan elfogult amatőr történelmi dokumentumfilm, emlékeztetve arra, hogy "Erdélyben már akkor éltek zsidók, amikor még római tartomány volt, és a Dunántúlon is kiástak a régészek egy korabeli hétágú menórát".

1. A magyar zsidóság emlékei
2. Ebben küldöm az életemet
3. "Bárdolatlan paraszti beszédet használtak"

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán