Alagutat találtak a Tollaskígyó temploma alatt

Mint az archeológusok rámutatnak, a sírok megtalálása igen jelentős felfedezés lenne, hiszen a csaknem egy évszázadnyi feltárások során sem sikerült semmit megtudni Teotihuacan társadalmi szerkezetéről. Nem került elő egyetlen valamikori uralkodó "portréja", ahogy végső nyughelyüket sem sikerült meglelni. Ebből a szempontból Teotihuacan különbözik a több prehispán kultúrától, amelyek istenként tisztelték uralkodóikat.

A régészek akkor kezdtek el gyanakodni, hogy titkos alagút húzódhat a Tollaskígyó temploma alatt, amikor 2003-ban egy felhőszakadás következtében megsüllyedt a talaj Quetzalcoatl talapzatánál. Az ásatások tavaly kezdődtek, és nyolchavi munka után a régészek júliusban 12 méter mélységben elérték az alagút tetejét. Egy apró kamerát engedtek le, és így megpillanthatták a sziklába vájt 37 méter hosszú, 4 méter széles folyosót, amelyet fal zár el.

A területet geofizikai módszerekkel "szkennelve" a régészek azt is kiderítették, hogy a falon túl is folytatódó folyosó egy nagy, négyszögletes, 10-szer 10 méteres terembe "torkollik", amely majdnem pontosan a templom alatt helyezkedik el. A folyosó mindkét oldalán egy-egy kisebb terem helyezkedik el. "Minden jel arra mutat, hogy egy uralkodó sírkamrájáról van szó" - emelte ki Sergio Gomez régész.

Ismertetése szerint erről tanúskodnak a gazdag áldozati ajándékok: közel ötvenezer tárgyat halmoztak fel a folyosón, mielőtt lezárták volna. Jade-, kő- és kerámiatárgyak sorakoznak, köztük soha korábban nem látott alakú serlegek. "Az itt dolgozó régészek mindegyike Teotihuacan uralkodóinak sírkamráját szerette volna megtalálni. Nagy a valószínűsége, hogy százévnyi ásatás után itt, a központi teremben végre megtaláljuk azok végső nyughelyét, akik egykoron Teotihuacan sorsát igazgatták" - tette hozzá Gomez.

Luis Barba, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem antropológiai kutatóintézetének munkatársa szerint mivel sehol sem találták Teotihuacan egykori uralkodóit ábrázoló freskókat, szobrokat, nem kizárt, hogy a hatalmat megosztották, a vezetők váltakozó rendszerben irányították a város négy kerületét. Gomez szerint még további két hónap szükséges, míg a régészek beléphetnek az alagútba.

Teotihuacan (a "hely, ahol az emberek istenekké válnak") Mexikóvárostól 40 kilométernyire északkeletre található. Nevét a térségben 1300 körül megérkező aztékok adták abban a hiedelemben, hogy az istenek Teotihuacanban gyűlnek össze, hogy megteremtsék az utolsó, ötödik világot.

A város i.e. 100 és i.sz. 750 között élte virágkorát; egykor százezer lakosa volt. Alaprajza négyzetes háló, amely a központi, északkelet irányú, több mint egy kilométer hosszú főút, a "Holtak útja" köré szerveződött. Az út a Hold-piramisnál végződik, két oldalán templomok romjai sorakoznak. A Nap-piramis 75 méter magas, alapja 222-szer 225 méter, a Hold-piramis valamivel kisebb; mindkettőt sötétvörösre festették. A széles főutcát az úgynevezett Fellegvár zárja le, a Tollaskígyó (Quetzalcoatl) romos állapotban lévő templomával.

Teotihuacan nagy részét körülbelül 2000 épület, fallal övezett, egyetlen bejárattal ellátott, belső udvaros, egyszintes, gyakran freskókkal ékesített lakóegyüttes foglalta el. Ezekben 60-100, valószínűleg egymással rokonságban lévő ember élhetett. A város lakosainak negyede kézműves volt, közülük a legtöbben kőmegmunkálással és fazekassággal foglalkoztak. A maga korában ez volt Mezoamerika legnagyobb kereskedelmi központja - a helyi iparcikkekért cserébe főként nyersanyagok, kakaó, jade, vanília érkezett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
• Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
• Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
• Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
• A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
• Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
• Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból