Hevesy György

(1885-1966)

Hevesy György József Nobel-díjas kémikus 1885. augusztus 1-jén született. Jómódú családból származott, hadiszállító apja nemesi címet kapott. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta, Freiburgban fizikai doktorátust szerzett. 1911-ben került az angliai Manchesterben Ernest Rutherford atomtudós laboratóriumába, itt kötött barátságot Niels Bohrral. 1913-ban bemutatta, hogy egy atommagnak stabil és radioaktív változata is lehet, ezeket ma izotópnak nevezik.

A Tanácsköztársaság idején tanított a fizikai kémia tanszéken, ezért a bukás után megvonták előadási jogát. 1920-ban Bohr koppenhágai laboratóriumába hívta, 1926-tól a freiburgi egyetem szerves kémiai professzora és fizikai-kémiai intézetének igazgatója lett. 1930-34 közt a Rockefeller Alapítvány támogatásával Amerikában kutatott. Később ismét Bohr intézetében dolgozott, 1943-ban a nácik elől családostul Stockholmba menekült, s 1946-ban felvette a svéd állampolgárságot.

Rutherford manchesteri műhelyében ismerte fel, hogy a 238-as urán bomlásakor a radioaktív D-rádiumot kémiai úton nem lehet a nem aktív G-rádiumtól és az ólomtól elkülöníteni, mivel mindegyik az ólom izotópja, de az ólom nyomjelzésére fel lehet őket használni. 1922-ben az atomszerkezet Bohr-féle elmélete alapján feltételezte, hogy a régóta keresett 72. elem nem a ritka földfémek közé tartozik. A holland Dirk Costerrel röntgen-spektroszkópiai elemzéssel ki is mutatták a cirkónium ásványaiban az új elem jelenlétét, amelyet Koppenhága latin nevéről hafniumnak neveztek el.

Freiburgban fluoreszcens elemzésekkel kutatta a különböző elemek előfordulását, majd útjukat a növényi és állati szervezetekben oldódás, szilárd diffúzió és növényi anyagcsere esetében. Mivel a biológiailag fontos elemeknek nincs radioaktív izotópjuk, ilyeneket maga állított elő. 1935-ben az általa felfedezett radioaktív foszfor-32 izotóppal vizsgálta a foszforanyagcserét a csontokban, vérben és a rosszindulatú daganatokban, s ő talált rá a kálium 41-es izotópjára is.

Kísérleteivel a szervezet vegyi alkotóinak dinamikus állapotát tárta fel, s megállapította, hogy az egyes elemek a biokémiai folyamatok során folyamatosan cserélődnek. Ő a radioizotópos nyomjelzés feltalálója, az izotópos indikációt biológiai folyamatok vizsgálatára alkalmazta, s tanulmányozta a kristályokban lejátszódó diffúziót is. Az ő nevéhez fűződik többek között a Föld korának első meghatározása az úgynevezett radioaktív óra megteremtésével.

Az 1943. évi kémiai Nobel-díjat Dirk Costerrel közösen "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért" kapta. A világ 23 rangos tudományos társaságának volt tagja, egyebek között az MTA külső tagja, kitüntetései közül a Copley emlékéremre volt a legbüszkébb, amelyet a Royal Society külföldi tagjai közül rajta kívül csak Niels Bohr kapott meg. Őt tekintik a sugárterápia megteremtőjének is, ezért a Magyar Orvostudományi Társaság Hevesy György emlékérmet alapított.

1966. július 5-én hunyt el Freiburgban. 2001-ben hamvait hazahozták és budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkert akadémiai díszparcellájában temették el; ő volt az első magyar Nobel-díjas, akit szülőföldjén helyeztek végső nyugalomra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai