Sárkányhajók versengtek Kína ünnepén

Sok helyütt parkokban, folyók, tavak mellett kezdték a szerdát a kínaiak, és aki tehette, bambuszlevélbe csomagolt ragadós rizst fogyasztott.

Az idén június 16-ra esett az ötödik holdhónap ötödik napja, a duanvu (duanwu), más néven a sárkányhajóünnep, a tavasz- és a lampionünnep után a kínaiak harmadik legnagyobb ünnepe.

Az elmúlt hétvégén dogoztak az emberek, így egyhuzamban háromnapos munkaszünettel és országszerte rengeteg programmal ünnepelhették a mindössze harmadik éve hivatalos nemzeti rangra emelt ünnepet. Eredetét többféleképpen magyarázzák, de a legelterjedtebb monda szerint ezen a napon Csü Jüanra (Qu Yuan), a Csu (Chu) királyság miniszterére, költőre emlékeznek.

Csü i.e. körülbelül 340-től 278-ig élt; amikor országát az ellenség elfoglalta az akkori hatalom korruptsága elleni tiltakozásul, a Milou folyóba vetette magát. Hogy testét épségben kiemelhessék, a falusiak, akik tisztelték, a halak etetésével igyekeztek időt nyerni, és keskeny sárkányhajóikon vízre szállva a halak hangos riogatásával, evezőik csapkodásával, dobszóval indultak a keresésére. Az emberek bambuszlevélbe csomagolt ragadós rizst, cungcét (zongzi) dobáltak a folyóba.

Innen ered a szokás, hogy a duanvu ünnep előestéjén a kínai családokban cungcét készítenek, másnap azt kínálják, ajándékozzák és fogyasztják. Az ünnephez tájegységenként sokféle népszokás tartozik; elterjedt például, hogy gyógynövényeket tesznek a házak bejáratához, hogy elűzzék a gonoszt, és távol tartsák a betegséget. A több mint kétezer évvel ezelőtt történtek emlékére ezen a napon - különösen a Jangce alsó szakaszánál, Dél-Kínában - sárkányhajóversenyeket rendeznek, a fesztiváli hangulatot pedig országszerte hagyományokkal színesítik.

Pekingben az ünnep egyik kiemelt helyszíne volt az Ég Templomától keletre elhelyezkedő Longtan park, ahol reggel kosztümös ünnepséggel, szertartással vette kezdetét verseny - vagy inkább bemutató. Az eseményre - még ha egy óránál nem is tartott tovább - több ezer látogató volt kíváncsi. A felvonulást követően a ceremóniamester különböző szertartásokat végzett, erkölcsi tanítást olvasott fel, végül cungcét dobott a tó vizébe, majd a helyi vezetők közül az egyik meghúzta a startpisztoly ravaszát, és megkezdődött a bemutató.

A sárkányhajó-fesztivál sportként az 1980-as évek végén vált ismertté Európában, és Magyarországra is eljutott. Az Európai Sárkányhajó Szövetség 1990-ben alakult meg. A szabványos hajó hossza 13,5 méter, a csapat 18-20 tagból áll, az evezés ritmusát a dobos adja meg. Az első sárkányhajó-világbajnokságot Kínában rendezték 1995-ben. Egy-egy ázsiai vagy óceániai sárkányhajó-fesztiválon több száz hajó küzd egymással, és sok ezren szurkolnak nekik.