Újra ünnep a sárkányhajó-fesztivál
2008. június 11. 16:17
Ismét munkaszüneti napot tartottak a sárkányhajó-fesztivál alkalmából, amelyet korábban - a többi hagyományos ünnephez hasonlóan - a feudális múlt jelképének tekintve töröltek el.
Korábban
A hagyományos ünnepek közül csak a kínai holdújévet, más néven Tavaszünnepet tartották meg. A május elsejéhez és az október elsejei nemzeti ünnephez kapcsolódó szünidőt pedig a turizmus fellendítése érdekében 1999-ben egyhetesre bővítették. A holdnaptár szerinti 5. hónap 5. napján megrendezésre kerülő Tuanvucsie (Duanwujie), azaz a nyárkezdet ünnepe - külföldi fordításban sárkányhajóünnep - idén június 8-ra, vasárnapra esett, ezért a kínai hatóságok hétfőt nyilvánították munkaszüneti nappá.
A hagyomány szerint az ünnep a kegyvesztett ókori költőre, Csu Jüanra (Qu Yuan) való emlékezés, aki bánatában, 278-ban a Milo (Miluo) folyóba ölte magát. A legenda szerint ott, ahol Csu a vízbe fúlt, az emberek rizscsomagokat dobtak a folyóba, hogy megóvják a halaktól a költő testét. Manapság ezen a napon az emberek gazdagon díszített, sárkányt formázó csónakokon versenyeznek, és nád- vagy bambuszlevélbe göngyölt ragadós rizsgombócot (zongzi) esznek.
A több mint öt évtizede először munkaszüneti nappal ünnepelt fesztivált a szecsuani (Sichuan) földrengés és a dél-kínai rendkívüli esős, áradásokat okozó időjárás, továbbá egy, az ünnepen történt tömegtragédia is beárnyékolta: a kelet-kínai Csianghszi (Jiangxi) tartományban Tungkupao (Tonggubao) településnél tartott sárkányhajóversenyen összegyűlt tömegből 11 helyi lakos az eső után felázott partról a folyóba esett, kilencen vízbe fulladtak, további két embert pedig továbbra sem találnak.
A szünidő sokak számára kihasználatlan maradt, ugyanis a központi kínai egyetemi felvételi teszteket a középiskolásokkal hétfőn íratták. Sanghajban a diákoknak szurkolva a hétfő délutáni 20 perces, hallás utáni teszt idejére az iskolák közelében még az építkezésekkel is leálltak, hogy a felvételire beszűrődő zajokat ezzel is csökkentsék.
A hagyományos kultúra iránti fellendülő érdeklődés mellett a munkaszüneti napok elosztásának praktikus okai is vannak. A kínaiak is egyre kimerítőbbnek tartják a szálláshiányt és közlekedési káoszt okozó, a látnivalókat is károsító - turistahadakat útra kényszerítő - egyhetes munkaszünetet. A munkáltatók közül egyre nagyobb számban fokozatosan próbálják kiadni a szabadságot a termeléskiesés megelőzése érdekében, míg a tehetősebbek közül egyre többen utaznak külföldre.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap