Szepességi városokról nyílt kiállítás Budapesten

Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete utalt rá, reméli, hogy a politikai feszültségek nem nyilvánulnak meg a turizmusban, a magyarok és a szlovákok továbbra is jószomszédi viszonyt ápolnak, fölkeresik egymás országát és ismerkednek egymás kultúrájával. A kelet-szlovákiai városok magja az UNESCO világörökségi listáján szerepel, és amit a nagyközönség a képeken most láthat, az a rendszerváltás óta eltelt 20 év restaurációs munkájának, a városvezetés, a civil szervezetek és a lakosság összefogásának eredménye - mondta.

A gazdag hagyományokat őrző négy történelmi város 2001-ben összefogott és Lőcsén megalapította a Szlovákiai Szabad Királyi Városok Egyesületét, mert a városok vezetése úgy gondolta, hogy ha összefog, és közösen mutatja meg történelmi kincseit Szlovákiában és külföldön, nagyobb sikerre számíthat a turisták körében - mondta el az MTI-nek Ólubló polgármestere, Valent Jarzemborsky, aki három másik városvezetővel érkezett Budapestre, a kiállítás megnyitójára.

Sonja Jelinková, a kiállítást szervező Szlovák Idegenforgalmi Képviselet vezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy "jön a nyár, egymás mellett élünk, közös a történelmünk és közösek a gyökereink, még repülőgépre sem kell ülni, hogy fölfedezzük ezeket a városokat és környéküket, a fürdőket és a Tátra aljai kirándulóhelyeket." A meghívottak dokumentumfilmet is láthattak magyar szinkronnal a kiállításon bemutatott városokról.

Bártfa 1376-ban az Anjou királyi családtól kapta meg a szabad királyi város címet, a gótikus-reneszánsz stílusú, 15. századvégi városházán az óra alatt látható a magyar királyi címer is. A gótikus Szent Egyed (Egidius) bazilikában a névadó szobra 1466-ból való. A 11 mellékoltár táblaképei a 15-16. században készültek. 2008-tól a világörökség része a barokk evangélikus fatemplom, amely a fa összeillesztésével, egyetlen szög beverése nélkül készült.

Késmárk 1463-as keltezésű oklevelén Corvin Mátyás pecsétje van, szabad királyi városnak pedig 1655-től számít. A Thököly család síremléke a Szent Kereszt bazilikában látogatható. 1591-ből való a bazilika különálló reneszánsz harangtornya. A városban 1991-től kétévente megrendezik az európai népi kézművesség bemutatóját és vásárát.

Lőcse IV. Béla magyar királytól kapta 1249-ben a városlevelét. Pál mester városának is nevezik Lőcsét, mert ő készítette az Európában egyedülálló, faragott csoportos oltárszobrokat a Szent Jakab katedrálisban 1507 és 1517 között. A városháza "lábasház" a 16. századból, 19. századi padlásszobákkal. Lőcse Mária-búcsújáró kegyhely is.

Ólubló az 1400-as évektől kapott kiváltságokat Zsigmond királytól, a Poprád folyó mellett, szimmetrikusan kialakított utcarendszere van, a főteret a kora-gótikus stílusban épült Szent Miklós templom uralja. Főoltárán 14. századi festett szobor: Mária a gyermekkel. Ólubló közelében szabadtéri skanzent állítottak föl a népi építészet legszebb alkotásaiból.

A kiállítás június végéig látogatható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­ősz
Múlt-kor magazin 2016

• Afrika legnagyobb rablója
• Nagyhörcsökpuszta: Annavár
• Szolidaritás és hétköznapok 1956 októberében
• 26 négyzetméternyi történelem
• 1956 a nyugati sajtóban és a Szabad Európa Rádióban
• Szomszédék főztje
• Kőszívű emberek
• Hét különleges nő 
• Az orvos, aki betegeinek arcába áramot vezetett