Szobrot állítottak IV. Bélának Szegeden

A másfélszeres életnagyságú alkotás, amely az utóbbi évtizedek legnagyobb hazai lovas szobra, a talapzattal együtt csaknem nyolc méter magas. A szobor egy csataménen ülve, kezében lándzsát tartva ábrázolja a Szegedet 1247-ben városi rangra emelő Árpád-házi uralkodót. A lovas alak 3,3 méteres, a szobor bontott téglával borított talpazata, amely egy nyolcvan centiméteres rézsűn áll, 3,5 méter hosszú.

Tóth Béla szobrászművész korábban elmondta: azért választották a téglaborítást posztamensnek, hogy megidézzék az alkotás helyétől csupán néhány száz méterre található szegedi várat. Az Alföldön ugyanis - kő hiányában - jobbára téglából épültek a várak.

A szobrot IV. Béla királlyá koronázásának és trónra kerülésének 775. évfordulójára emlékezve állították fel. Az alkotást a Széchenyi téren, a városháza közelében láthatják a járókelők, azon a helyen, ahol 1912 és 1930 között ifj. Vastagh György II. Rákóczi Ferencet ábrázoló – jelenleg a püspöki palota előtt látható – lovas szobra állt.

Szeged napját azért május 21-én ünneplik, mert a település 1719-ben a Bécs melletti Laxenburgban "a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága- és jutalmaként" ekkor nyerte el a szabad királyi város rangot, igaz, nem először: a címet első alkalommal a tatárjárás után, 1247-ben IV. Béla adományozta a városnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók