7 végzetes pillanat

Három év alatt készült el a moszkvai metró

2010. május 14. 12:03 MTI

Hetvenöt éve, 1935. május 15-én adták át a forgalomnak a moszkvai metrót. Építésének gondolata már 1875-ben felvetődött, de a tervek előbb pénzügyi és politikai nehézségek, majd az első világháború miatt nem válhattak valóra.


A próbajárat

Végül az SZK(b)P KB hozott határozatot arról 1931. június 15-én, hogy "a metró legyen a városi közlekedés fő eszköze". A munkálatok ezután villámtempóban zajlottak, az előkészületek után 1933-ban megkezdődött a tényleges munka, s 1934 végére a metró nagy része készen is állt. Az építkezés során a nyíltszíni és a mélyfúrásos módszert kombinálták, ennek köszönhetően a metró a második világháború alatt óvóhelyül is szolgálhatott, s akkor 217 gyermek született itt.

Az első, két vagonból álló próbajárat 1934. október 17-én indult, az új létesítményt elsőként 1935 februárjában a szovjetkongresszus küldöttei próbálhatták ki, majd az építkezés élmunkásai utazhattak a próbavonatokon. A metróállomások kapui május 15-én reggel hét órakor nyíltak meg az utasok előtt, akik között sokan csak ezért álltak egész éjjel sorban, hogy megcsodálhassák a tágas és gazdagon díszített csarnokokat - a föld alatti "sztálinbarokk" pompa éles ellentétben állt otthonaik sivárságával.

A 11,6 kilométer hosszú első vonal a Szokolnyikitól a Park Kulturi állomásig vezetett, s egy rövid mellékvonalon a Szmolenszkajáig lehetett utazni. A 13 gyönyörűen díszített csarnokban 15 mozgólépcső volt, a kivitelezéshez a legdrágább és legjobb minőségű anyagokat - gránit, tufa, mészkő, öntöttvas, márvány - használták fel.

A sztálini korszak állomásai méreteikkel és pompájukkal is ámulatba ejtik az utazót: némelyek gyönyörű csillárjaikkal bálteremre, mások ornamentikájukkal, boltíveikkel, kupoláikkal, a mennyezet berakásaival templomokra emlékeztetnek. A tematika a forradalmat és a honvédő háborút, a szovjethatalom építését idézte, s számtalan módon emlékeztek meg Leninről és a Vörös Hadsereg katonáiról. Sztálin halála után a méretek megmaradtak, de a fő szempont az egyszerűség és a hasznosság lett. A kezdeti négy vagont 1936-ban hatra egészítették ki, 2004-ben pedig már nyolcvagonos szerelvények is közlekednek.

A 12 metróvonal hossza közel 300 kilométer, a 180 állomás közül 26-on van lehetőség az átszállásra, az egyiken négy vonal fut össze. A sugaras és körgyűrűs hálózaton ma hétköznap mintegy kilenc millióan utaznak, ezzel a moszkvai a világ legforgalmasabb metrója.

A minden nap reggel 5 óra 20 perctől éjjel egyig működő metró legmélyebb állomása 84 méter mélyen van, két állomás között a leghosszabb távolság 6,5, a legrövidebb fél kilométer, s naponta 3438 vagon közlekedik. A 2. világháború alatt a Kirovszkaja állomáson működött a Vörös Hadsereg főparancsnoksága (itt persze nem álltak meg a szerelvények), s a Majakovszkaja állomáson tartották 1941-ben az októberi forradalom tiszteletére rendezett nagygyűlést.

A metróhoz számtalan legenda, érdekesség kapcsolódik: például ha valaki a Forradalom tere állomáson megsimogatja az ott található egyik szobor, egy határőr kutyájának az orrát, jól sikerül a vizsgája; három éve pedig az egyik állomás bejáratánál egy kóbor kutyának állítottak emlékművet, amely az állomás területén élt.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!