Abszurd kirakós az állambiztonsági múlt kutatása

Mint mondta, a Háló elnevezésű sorozat - amely a tervek szerint 8-9 könyvből áll majd - "nulladik" kötete felvázolja az 1945 és 1990 közötti történelmi korszak kutatásának sajátosságait, és vizsgálja azt is, hogy a tényfeltárás mennyire befolyásolja egy-egy egyházközség közösségi életét.

A 320 oldalas kötetbe az evangélikus egyház tényfeltáró bizottságának mind az öt tagja írt. Csepregi András - aki 2006 óta vezeti az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságát - a bizottság lelkészeként abszurdnak nevezi a kötetben magát azt a korszakot, amelyben az ügynökök tevékenykedtek. A teológus társszerző ugyanígy abszurdnak nevezi a dokumentumok kutatathatóságának feltételeit is, amiről azt írja, hogy "a kutatás (...) egy olyan kirakós játékra emlékeztet, ahol (...) tízezer darabos játékból talán százötven kerül a kutatók kezébe, és ebből kellene az egész képet rekonstruálniuk".

Mirák Katalin elmondása szerint Balás István ügyvéd jogi szempontból közelít az ügynökmúlthoz, és azt vizsgálja, mekkora mozgásterük volt 1948 és 1989 között a magyar egyházaknak. Ehhez kapcsolódóan azt is publikálta, hogy a szovjet katonaság hogyan avatkozhatott "törvényesen" Magyarország belügyeibe konkrét jogszabályok alapján, valamint arra is kitér, hogy milyen körülmények között állították fel az Állami Egyházügyi Hivatalt (ÁEH).

A kötet szerzői közül Kertész Botond, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa kitekintést nyújt az egykori keletnémet állam (NDK) evangélikus egyházai és az ottani állambiztonsági szervek közötti kapcsolatokról, Ittzés Ádám történész, hittanár, informatikus-könyvtáros pedig egy konkrét ügyről, a Világosság fedőnevű rezidentúráról írt.

Utóbbi szervezet beépült az ÁEH-ba, és még az ottani pártállami hivatalnokok sem igen tudtak létezésükről. Ebben az ügynökhálózatban működött mások mellett Ottlyk Ernő püspök és Prőhle Károly teológiaprofesszor. Többi között ennek segítségével a titkosszolgálatok az egyházi külkapcsolatokra is kiterjesztették befolyásukat - mutatott rá.

Mirák Katalin - aki maga is írt egy fejezetet a kötetbe az evangélikus tényfeltáró munka történetéről, magyarországi hátteréről és a tényfeltáró bizottság működéséről - elmondta: a kutatásokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, a Magyar Országos Levéltárban és az Evangélikus Országos Levéltárban végezték.

A 2005-ben kezdett munka célja volt többek között a történelmi párhuzamok és összefüggések feltárása, és "a korszak logikájának megértése és megértetése". Az új könyvsorozat befolyásolhatja az egyházi köztudatot, ugyanis sokszor előfordul, hogy tudtak valakinek az ügynöki munkájáról, de csak mostanra találtak hozzá dokumentumot. Ugyanúgy előfordul az is, hogy nem található egy egyházi tisztségviselőről irat, noha mindenki ügynökként tartja számon - tette hozzá.

A történész hangsúlyozta: nemcsak egyházi, hanem "össztársadalmi közügy" is a közelmúlt feltárása, amit indulatok nélkül kell elvégezni. Megemlítette, hogy eddigi munkájuk során 35 nevet tudtak azonosítani az evangélikus egyház berkeiből. Van közöttük a Deák téri és a budavári evangélikus templomban egykor működő lelkész is, ennek a két gyülekezetnek a vezetőségével a történelmi tényeket már közölték is.

A szakértő arról is beszélt, hogy alapvetően különbség van az ügynökök beszervezésének módjában az 1945 és 1956 közötti és az azutáni időszakban, sőt 1968-ban egy újabb módszertani váltás következett be. Ezután ugyanis egyre több magas intellektusú ember került a hálózat kötelékébe. Az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt az ügynököket leginkább erőszakkal szervezték be, míg ezután változatosabb és enyhébb eszközöket - zsarolás, karrier, pénz - vetettek be a hálózat bővítése érdekében - világította meg.

Az ügynökhálózat ott volt a Lutheránus Világszövetség 1984-es budapesti nagygyűlésén is, sőt okkal feltételezhető, hogy a magas rangú egyházi tisztviselők titkosszolgálati kapcsolatainak is köszönhető, hogy elsőként a keleti blokk országai között Magyarországon tartottak nemzetközi egyházi találkozót.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"