Glasznoszty-túrák és hadititkok

A dokumentumokat először David E. Hoffman, a Washington Post moszkvai irodájának korábbi vezetője mutatta be tavaly megjelent, The Dead Hand: The Untold Story of the Cold War Arms Race and Its Dangerous Legacy című könyvében, amelyért Pulitzer-díjat is kapott. Ezek angol nyelvű fordítását az amerikai Nemzetbiztonsági Archívum a múlt héten kapta meg.

A dokumentumokból kirajzolódik, hogy a szovjet katonai és biztonsági rendszer falait Jevgenyij Velikhov szovjet fizikus vezetésével nyitották meg, és az ő közreműködésével tették lehetővé, hogy az amerikai szakértők végre elhiggyék, amit a szovjetek állítottak. Ez azonban nem volt könnyű, hiszen amikor 1986-ban Gorbacsov bejelentette a nukleáris tesztek korlátozását, a Reagan adminisztráció vezető beosztású biztonságpolitikusai csak szkeptikusan legyintettek egyet. Nem így a szovjet vezető, aki Velikhov támogatásával, sokszor a katonai elit és a Központi Bizottság prominenseivel szembemenve próbálta bizonyítani igazát.

Így vált lehetővé, hogy az amerikai Thomas Cochran vezette civil kutatócsoport ellátogasson Szemipalatinszk nukleáris teszthelyszínére. 1987 szeptemberének elején Velikhov elérte, hogy Cochran, több újságíró, és az amerikai kongresszus válogatott tagjai felkereshessék a krasznojarszki radarállomást, amely addig a legfőbb katonai titkok egyike volt. Az iratok bemutatják, hogy az amerikaiak ott több ezer képet, és egy videofelvételt is készíthettek.

A következő látogatásra 1989 júliusában került sor: a csoport tagjai ekkor a Fekete-tenger partjainál, a Jalta mellett horgonyzó Slava szovjet rakétahordozóra léphettek fel, amelyen egy nukleáris robbanófejet vizsgálhattak meg. A vezérkar azonban ennek még a gondolatától is olyan ideges volt, hogy hónapokkal elhalasztották a látogatást.

Alig pár nappal később Cseljabinszkba is elutazhattak, ahol a reaktorokból kinyert plutóniumot fegyverkészítésre használták fel. Az utolsó helyszín még a Központi Bizottságot is sokkolta: az ugyanis a szovjet lézertesztek – 1987-ben cáfolt - helyszíne volt. Itt igencsak hamar kiderült, hogy a szovjetek egyáltalán nem képesek hasonló fegyver előállítására, és a Reagan-adminisztráció hasonló bejelentései, és a csillagháború megelőző jellege csupán propagandisztikus hazugságok voltak.

A konklúzió a vasfüggöny lebontásában is segített, hiszen ezen látogatások segítettek felismerni, hogy a kommunista haditechnológia az amerikaitól évekkel, sőt évtizedekkel volt lemaradva, így az 1980-as évek végén mindennemű fenyegetettség csak az amerikai fegyverlobbi érdekeit, és nem a globális erőegyensúly fenntartását szolgálták.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2023

• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• A marokkói bazárok kincsei
• A királyi konyha és a maradékok sorsa
• A marokkói bazárok kincsei
• A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
• Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában 
• Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
• Vonzó ellenfelek - Az amazonok
  
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt