Száz évre elveszett az első kőszínház

„Ugyan a színház kialakításával kapcsolatban maradtak fenn adatok, sőt egy korabeli német színigazgató, Christoph Seipp is dicsérte 1785-ös útleírásában, sajnos az ott játszott darabok, illetve a fellépő színészek kilétét illetően bizonytalanok vagyunk” - mondta el a műemlékem.hu-nak Papházi János, a Gödöllői Királyi Kastély múzeumi osztályvezetője. A muzeológus hozzátette: a színháznak ugyancsak kalandos sors adatott meg, rövid virágzás után megsemmisült, elveszett, azonban mára egyike a kevés helyreállított barokk színháznak Európában.

A színházat Grassalkovich II. Antal alakíttatta ki a kastélyban 1782 és 1785 között. Ebben a szárnyban korábban vendégszobák helyezkedtek el. A födémek és a közfalak elbontásával hatalmas, 24,5 méter hosszú, 8 méter széles, 9,5 méter magas tér tárult fel, amelyet megosztottak a nézőtér és a 11 méter mély színpad között. Így a gödöllői kastély színháza az első megmaradt újkori magyarországi kőszínház, hiszen a budai karmelita templomból kialakított Várszínház csupán 1787-ben nyitotta meg kapuit.

A gödöllői színház idényjelleggel működött, hiszen a kastély ura, II. Antal többnyire Bécsben, Pozsonyban és Pozsonyivánkán tartózkodott. Három színigazgatót azonban név szerint ismerünk, akik társulataikkal időről időre előadásokat tartottak a kastélyban.

A színház Grassalkovich III. Antal idejében is fennmaradt, ám miután a herceg csődbe ment, nem volt több előadás és a kastély ezen szárnya pusztulásnak indult. Korabeli beszámolók még részletesen leírják szebb napokat látott berendezését, így megemlékezett róla a vasárnapi Újság riportere is: „Az egész nyomasztó hatást gyakorol a nézőre, mit leginkább akkor érezni, midőn a sok szobán végig, az elhagyott színházba lép az ember, melyen már közel 50 éve nem játszott senki. Hideg, puszta színpad, ráncos színfalak, lecsüngő függönnyel, porlepte székekkel, színehagyott páholyokkal."

A színház végső pusztulását azonban furcsamód a kastély következő felvirágzása hozta el: 1867. március 22-én a magyar kormány 1.840.000 forintért megvásárolta a kastélyt és környékét, majd Ferenc Józsefnek és feleségének a rendelkezésére bocsátotta koronázási ajándékként. A kastélyt átépítették, a színház színpadát elbontották, a hatalmas teret új födémek beépítésével háromszintessé alakították át. Néhány évtizeddel később ugyan ismert volt még a gödöllői színház létezésének emléke, a helye azonban feledésbe merült.

Több mint száz esztendő telt el, mire ismét rábukkantak. 1986-ban leszakadt a födém egy része, ezért a kastélyban ideiglenesen állomásozó szovjet parancsnokság kiüríttette az épületszárnyat. Előbukkant viszont egy falkép részlete, s ezt alapos kutatás követte.

A cikk folytatása és képgaléria a színházról, valamint a színpadmozgató szerkezetről a műemlékem.hu magazinjában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"