Fáraóként tisztelték Octavianust Egyiptomban
2010. április 12. 10:22 The Independent, MTI
Egy évszázada ismert az a sztélé (feliratos kőlap), amelyet a Nílus egyik apró szigetén álló Philae ókori templomegyüttes Ízisz-szentélyében fedeztek fel. A szöveg egyiptomi, görög és latin nyelven íródott, a hieroglifák azonban elmosódottak, így csak most sikerült megfejteniük a tudósoknak.
Korábban
A sztélét Gaius Cornelius Gallus, Egyiptom első római helytartója emeltette megemlékezve arról, hogy Octavianus, a későbbi Augustus császár i.e. 31. szeptember 2-án megsemmisítő vereséget mért az actiumi csatában Marcus Antonius és VII. Kleopátra hajóhadára.
A hieroglifikus szövegben szereplő egyik nevet hosszúkás keretbe - kártusba foglalták: az ókori Egyiptomban ilyenbe írták a fáraók, a királynék, esetenként az uralkodó család tagjainak a nevét. A tudósok korában azt feltételezték, hogy Gaius Cornelius Gallus nevét foglalták kártusba. Kleopátra i.e. 30-ban bekövetkezett halála után Octavianus uralkodott Egyiptomban, ám a történészek meggyőződése szerint hivatalosan sosem koronázták meg, noha a most megfejtett feliratból egyértelműen kiderül, hogy fáraóként kezelték.
Martina Minas-Nerpel, a walesi Swansea Egyetem egyiptológus professzora szerint, aki tagja volt a feliratot megfejtő teamnek, az egyiptomi főpapok Octavianus iránti hódolatukat fejezték ki a császár nevét kártusba foglalva, az uralkodónak pedig érdekében állt, hogy elfogadja a gesztust. "A főpapoknak 'cselekvőképes' fáraóra volt szükségük. Octavianus uralkodása alatt pedig az egyetlen 'cselekvőképes' fáraó Octavianus volt" - mondta Martina Minas-Nerpel.
Magyarázatként hozzáfűzte: a főpapoknak szükségük volt egy fáraóra, egyébként az általuk elképzelt világrend sem működött volna többé. Octavianusnak is szüksége volt a papságra, hogy rend uralkodjon a tartományban. "Nyugalomra volt szüksége a tartományban, a béke záloga pedig a papság volt, amely kulcsszerepet játszott az egyiptomi társadalomban" - hangsúlyozta az egyiptológus.
Egyébként nem ez az egyetlen eset, hogy római császárok nevét kártusba foglalták. Martina Minas-Nerpel hasonló esetet említ az i.sz. 3. századból, de Octavianus neve is szerepel egy másik kártusban - az i.e. 30-ból származó feliratot Egyiptom déli részén fedezték fel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap